Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{15}{2} = -7\frac{1}{2} = -7,5
x = \frac{15}{2} = 7\frac{1}{2} = 7,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3\times 75=2x\times 2x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2x,3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 6x.
3\times 75=\left(2x\right)^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 2x és 2x. Az eredmény \left(2x\right)^{2}.
225=\left(2x\right)^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 75. Az eredmény 225.
225=2^{2}x^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(2x\right)^{2}.
225=4x^{2}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4x^{2}=225
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}=\frac{225}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x=\frac{15}{2} x=-\frac{15}{2}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
3\times 75=2x\times 2x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2x,3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 6x.
3\times 75=\left(2x\right)^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 2x és 2x. Az eredmény \left(2x\right)^{2}.
225=\left(2x\right)^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 75. Az eredmény 225.
225=2^{2}x^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(2x\right)^{2}.
225=4x^{2}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
4x^{2}=225
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
4x^{2}-225=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 225.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 4\left(-225\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -225 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times 4\left(-225\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-16\left(-225\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{0±\sqrt{3600}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -225.
x=\frac{0±60}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3600.
x=\frac{0±60}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{15}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±60}{8}). ± előjele pozitív. A törtet (\frac{60}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{15}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±60}{8}). ± előjele negatív. A törtet (\frac{-60}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{15}{2} x=-\frac{15}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}