Megoldás a(z) x változóra
x=9
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6x-\left(-\left(1+x\right)\times 5\right)=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-1,1-x,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
6x-\left(-5\left(1+x\right)\right)=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 5. Az eredmény -5.
6x-\left(-5-5x\right)=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -5 és 1+x.
6x+5+5x=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
-5-5x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
11x+5=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
Összevonjuk a következőket: 6x és 5x. Az eredmény 11x.
11x+5=x^{2}+3x-4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és x+4), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
11x+5-x^{2}=3x-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
11x+5-x^{2}-3x=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
8x+5-x^{2}=-4
Összevonjuk a következőket: 11x és -3x. Az eredmény 8x.
8x+5-x^{2}+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
8x+9-x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 5 és 4. Az eredmény 9.
-x^{2}+8x+9=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=8 ab=-9=-9
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,9 -3,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -9.
-1+9=8 -3+3=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=9 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(-x^{2}+9x\right)+\left(-x+9\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+8x+9) \left(-x^{2}+9x\right)+\left(-x+9\right) alakban.
-x\left(x-9\right)-\left(x-9\right)
A -x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-9\right)\left(-x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-9 általános kifejezést a zárójelből.
x=9 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-9=0 és a -x-1=0.
x=9
A változó (x) értéke nem lehet -1.
6x-\left(-\left(1+x\right)\times 5\right)=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-1,1-x,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
6x-\left(-5\left(1+x\right)\right)=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 5. Az eredmény -5.
6x-\left(-5-5x\right)=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -5 és 1+x.
6x+5+5x=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
-5-5x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
11x+5=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
Összevonjuk a következőket: 6x és 5x. Az eredmény 11x.
11x+5=x^{2}+3x-4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és x+4), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
11x+5-x^{2}=3x-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
11x+5-x^{2}-3x=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
8x+5-x^{2}=-4
Összevonjuk a következőket: 11x és -3x. Az eredmény 8x.
8x+5-x^{2}+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
8x+9-x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 5 és 4. Az eredmény 9.
-x^{2}+8x+9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\left(-1\right)\times 9}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) 9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-8±\sqrt{64-4\left(-1\right)\times 9}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x=\frac{-8±\sqrt{64+4\times 9}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-8±\sqrt{64+36}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 9.
x=\frac{-8±\sqrt{100}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 64 és 36.
x=\frac{-8±10}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{-8±10}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±10}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 10.
x=-1
2 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{18}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±10}{-2}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: -8.
x=9
-18 elosztása a következővel: -2.
x=-1 x=9
Megoldottuk az egyenletet.
x=9
A változó (x) értéke nem lehet -1.
6x-\left(-\left(1+x\right)\times 5\right)=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-1,1-x,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
6x-\left(-5\left(1+x\right)\right)=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 5. Az eredmény -5.
6x-\left(-5-5x\right)=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -5 és 1+x.
6x+5+5x=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
-5-5x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
11x+5=\left(x-1\right)\left(x+4\right)
Összevonjuk a következőket: 6x és 5x. Az eredmény 11x.
11x+5=x^{2}+3x-4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és x+4), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
11x+5-x^{2}=3x-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
11x+5-x^{2}-3x=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
8x+5-x^{2}=-4
Összevonjuk a következőket: 11x és -3x. Az eredmény 8x.
8x-x^{2}=-4-5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
8x-x^{2}=-9
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) -4 értéket. Az eredmény -9.
-x^{2}+8x=-9
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+8x}{-1}=-\frac{9}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{8}{-1}x=-\frac{9}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-8x=-\frac{9}{-1}
8 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-8x=9
-9 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-8x+\left(-4\right)^{2}=9+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-8x+16=9+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x^{2}-8x+16=25
Összeadjuk a következőket: 9 és 16.
\left(x-4\right)^{2}=25
Tényezőkre x^{2}-8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-4\right)^{2}}=\sqrt{25}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-4=5 x-4=-5
Egyszerűsítünk.
x=9 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
x=9
A változó (x) értéke nem lehet -1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}