Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\sqrt{6}-2\approx 0,449489743
x=-\left(\sqrt{6}+2\right)\approx -4,449489743
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{6}-2\approx 0,449489743
x=-\sqrt{6}-2\approx -4,449489743
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6-x\times 12=3x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2},x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x^{2}.
6-x\times 12-3x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
6-12x-3x^{2}=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 12. Az eredmény -12.
-3x^{2}-12x+6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\left(-3\right)\times 6}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\left(-3\right)\times 6}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144+12\times 6}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144+72}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 6.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{216}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 144 és 72.
x=\frac{-\left(-12\right)±6\sqrt{6}}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 216.
x=\frac{12±6\sqrt{6}}{2\left(-3\right)}
-12 ellentettje 12.
x=\frac{12±6\sqrt{6}}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{6\sqrt{6}+12}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±6\sqrt{6}}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 6\sqrt{6}.
x=-\left(\sqrt{6}+2\right)
12+6\sqrt{6} elosztása a következővel: -6.
x=\frac{12-6\sqrt{6}}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±6\sqrt{6}}{-6}). ± előjele negatív. 6\sqrt{6} kivonása a következőből: 12.
x=\sqrt{6}-2
12-6\sqrt{6} elosztása a következővel: -6.
x=-\left(\sqrt{6}+2\right) x=\sqrt{6}-2
Megoldottuk az egyenletet.
6-x\times 12=3x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2},x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x^{2}.
6-x\times 12-3x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
-x\times 12-3x^{2}=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-12x-3x^{2}=-6
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 12. Az eredmény -12.
-3x^{2}-12x=-6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-3x^{2}-12x}{-3}=-\frac{6}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\left(-\frac{12}{-3}\right)x=-\frac{6}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}+4x=-\frac{6}{-3}
-12 elosztása a következővel: -3.
x^{2}+4x=2
-6 elosztása a következővel: -3.
x^{2}+4x+2^{2}=2+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+4x+4=2+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x^{2}+4x+4=6
Összeadjuk a következőket: 2 és 4.
\left(x+2\right)^{2}=6
Tényezőkre x^{2}+4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+2\right)^{2}}=\sqrt{6}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+2=\sqrt{6} x+2=-\sqrt{6}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{6}-2 x=-\sqrt{6}-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
6-x\times 12=3x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2},x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x^{2}.
6-x\times 12-3x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
6-12x-3x^{2}=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 12. Az eredmény -12.
-3x^{2}-12x+6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\left(-3\right)\times 6}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\left(-3\right)\times 6}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144+12\times 6}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144+72}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 6.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{216}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 144 és 72.
x=\frac{-\left(-12\right)±6\sqrt{6}}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 216.
x=\frac{12±6\sqrt{6}}{2\left(-3\right)}
-12 ellentettje 12.
x=\frac{12±6\sqrt{6}}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{6\sqrt{6}+12}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±6\sqrt{6}}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 6\sqrt{6}.
x=-\left(\sqrt{6}+2\right)
12+6\sqrt{6} elosztása a következővel: -6.
x=\frac{12-6\sqrt{6}}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±6\sqrt{6}}{-6}). ± előjele negatív. 6\sqrt{6} kivonása a következőből: 12.
x=\sqrt{6}-2
12-6\sqrt{6} elosztása a következővel: -6.
x=-\left(\sqrt{6}+2\right) x=\sqrt{6}-2
Megoldottuk az egyenletet.
6-x\times 12=3x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2},x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x^{2}.
6-x\times 12-3x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
-x\times 12-3x^{2}=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-12x-3x^{2}=-6
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 12. Az eredmény -12.
-3x^{2}-12x=-6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-3x^{2}-12x}{-3}=-\frac{6}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\left(-\frac{12}{-3}\right)x=-\frac{6}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}+4x=-\frac{6}{-3}
-12 elosztása a következővel: -3.
x^{2}+4x=2
-6 elosztása a következővel: -3.
x^{2}+4x+2^{2}=2+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+4x+4=2+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x^{2}+4x+4=6
Összeadjuk a következőket: 2 és 4.
\left(x+2\right)^{2}=6
Tényezőkre x^{2}+4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+2\right)^{2}}=\sqrt{6}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+2=\sqrt{6} x+2=-\sqrt{6}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{6}-2 x=-\sqrt{6}-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}