Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{7}{4} = 1\frac{3}{4} = 1,75
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}+7x-6=\left(x+2\right)x+\left(x+2\right)\times 4
A változó (x) értéke nem lehet -2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+2.
5x^{2}+7x-6=x^{2}+2x+\left(x+2\right)\times 4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és x.
5x^{2}+7x-6=x^{2}+2x+4x+8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 4.
5x^{2}+7x-6=x^{2}+6x+8
Összevonjuk a következőket: 2x és 4x. Az eredmény 6x.
5x^{2}+7x-6-x^{2}=6x+8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
4x^{2}+7x-6=6x+8
Összevonjuk a következőket: 5x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 4x^{2}.
4x^{2}+7x-6-6x=8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
4x^{2}+x-6=8
Összevonjuk a következőket: 7x és -6x. Az eredmény x.
4x^{2}+x-6-8=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
4x^{2}+x-14=0
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) -6 értéket. Az eredmény -14.
a+b=1 ab=4\left(-14\right)=-56
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx-14 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,56 -2,28 -4,14 -7,8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -56.
-1+56=55 -2+28=26 -4+14=10 -7+8=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=8
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(4x^{2}-7x\right)+\left(8x-14\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}+x-14) \left(4x^{2}-7x\right)+\left(8x-14\right) alakban.
x\left(4x-7\right)+2\left(4x-7\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(4x-7\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4x-7 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{7}{4} x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 4x-7=0 és a x+2=0.
x=\frac{7}{4}
A változó (x) értéke nem lehet -2.
5x^{2}+7x-6=\left(x+2\right)x+\left(x+2\right)\times 4
A változó (x) értéke nem lehet -2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+2.
5x^{2}+7x-6=x^{2}+2x+\left(x+2\right)\times 4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és x.
5x^{2}+7x-6=x^{2}+2x+4x+8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 4.
5x^{2}+7x-6=x^{2}+6x+8
Összevonjuk a következőket: 2x és 4x. Az eredmény 6x.
5x^{2}+7x-6-x^{2}=6x+8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
4x^{2}+7x-6=6x+8
Összevonjuk a következőket: 5x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 4x^{2}.
4x^{2}+7x-6-6x=8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
4x^{2}+x-6=8
Összevonjuk a következőket: 7x és -6x. Az eredmény x.
4x^{2}+x-6-8=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
4x^{2}+x-14=0
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) -6 értéket. Az eredmény -14.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 4\left(-14\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -14 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 4\left(-14\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-16\left(-14\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-1±\sqrt{1+224}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -14.
x=\frac{-1±\sqrt{225}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 1 és 224.
x=\frac{-1±15}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 225.
x=\frac{-1±15}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{14}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±15}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 15.
x=\frac{7}{4}
A törtet (\frac{14}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{16}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±15}{8}). ± előjele negatív. 15 kivonása a következőből: -1.
x=-2
-16 elosztása a következővel: 8.
x=\frac{7}{4} x=-2
Megoldottuk az egyenletet.
x=\frac{7}{4}
A változó (x) értéke nem lehet -2.
5x^{2}+7x-6=\left(x+2\right)x+\left(x+2\right)\times 4
A változó (x) értéke nem lehet -2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+2.
5x^{2}+7x-6=x^{2}+2x+\left(x+2\right)\times 4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és x.
5x^{2}+7x-6=x^{2}+2x+4x+8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 4.
5x^{2}+7x-6=x^{2}+6x+8
Összevonjuk a következőket: 2x és 4x. Az eredmény 6x.
5x^{2}+7x-6-x^{2}=6x+8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
4x^{2}+7x-6=6x+8
Összevonjuk a következőket: 5x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 4x^{2}.
4x^{2}+7x-6-6x=8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
4x^{2}+x-6=8
Összevonjuk a következőket: 7x és -6x. Az eredmény x.
4x^{2}+x=8+6
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
4x^{2}+x=14
Összeadjuk a következőket: 8 és 6. Az eredmény 14.
\frac{4x^{2}+x}{4}=\frac{14}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\frac{1}{4}x=\frac{14}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{4}x=\frac{7}{2}
A törtet (\frac{14}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{4}x+\left(\frac{1}{8}\right)^{2}=\frac{7}{2}+\left(\frac{1}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{8}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{4}x+\frac{1}{64}=\frac{7}{2}+\frac{1}{64}
A(z) \frac{1}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{4}x+\frac{1}{64}=\frac{225}{64}
\frac{7}{2} és \frac{1}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{8}\right)^{2}=\frac{225}{64}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{4}x+\frac{1}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{225}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{8}=\frac{15}{8} x+\frac{1}{8}=-\frac{15}{8}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{7}{4} x=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{8}.
x=\frac{7}{4}
A változó (x) értéke nem lehet -2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}