Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{11} + 11}{4} \approx 3,579156198
x = \frac{11 - \sqrt{11}}{4} \approx 1,920843802
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-2\right)\times 5-\left(x-3\right)\left(x-1\right)=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 2,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-3,x-2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x-2\right).
5x-10-\left(x-3\right)\left(x-1\right)=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 5.
5x-10-\left(x^{2}-4x+3\right)=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
5x-10-x^{2}+4x-3=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
x^{2}-4x+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
9x-10-x^{2}-3=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
Összevonjuk a következőket: 5x és 4x. Az eredmény 9x.
9x-13-x^{2}=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) -10 értéket. Az eredmény -13.
9x-13-x^{2}=\left(7x-21\right)\left(x-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 7 és x-3.
9x-13-x^{2}=7x^{2}-35x+42
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (7x-21 és x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
9x-13-x^{2}-7x^{2}=-35x+42
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7x^{2}.
9x-13-8x^{2}=-35x+42
Összevonjuk a következőket: -x^{2} és -7x^{2}. Az eredmény -8x^{2}.
9x-13-8x^{2}+35x=42
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 35x.
44x-13-8x^{2}=42
Összevonjuk a következőket: 9x és 35x. Az eredmény 44x.
44x-13-8x^{2}-42=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 42.
44x-55-8x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 42 értékből a(z) -13 értéket. Az eredmény -55.
-8x^{2}+44x-55=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-44±\sqrt{44^{2}-4\left(-8\right)\left(-55\right)}}{2\left(-8\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -8 értéket a-ba, a(z) 44 értéket b-be és a(z) -55 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-44±\sqrt{1936-4\left(-8\right)\left(-55\right)}}{2\left(-8\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 44.
x=\frac{-44±\sqrt{1936+32\left(-55\right)}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -8.
x=\frac{-44±\sqrt{1936-1760}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 32 és -55.
x=\frac{-44±\sqrt{176}}{2\left(-8\right)}
Összeadjuk a következőket: 1936 és -1760.
x=\frac{-44±4\sqrt{11}}{2\left(-8\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 176.
x=\frac{-44±4\sqrt{11}}{-16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -8.
x=\frac{4\sqrt{11}-44}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-44±4\sqrt{11}}{-16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -44 és 4\sqrt{11}.
x=\frac{11-\sqrt{11}}{4}
-44+4\sqrt{11} elosztása a következővel: -16.
x=\frac{-4\sqrt{11}-44}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-44±4\sqrt{11}}{-16}). ± előjele negatív. 4\sqrt{11} kivonása a következőből: -44.
x=\frac{\sqrt{11}+11}{4}
-44-4\sqrt{11} elosztása a következővel: -16.
x=\frac{11-\sqrt{11}}{4} x=\frac{\sqrt{11}+11}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x-2\right)\times 5-\left(x-3\right)\left(x-1\right)=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 2,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-3,x-2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x-2\right).
5x-10-\left(x-3\right)\left(x-1\right)=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 5.
5x-10-\left(x^{2}-4x+3\right)=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
5x-10-x^{2}+4x-3=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
x^{2}-4x+3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
9x-10-x^{2}-3=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
Összevonjuk a következőket: 5x és 4x. Az eredmény 9x.
9x-13-x^{2}=7\left(x-3\right)\left(x-2\right)
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) -10 értéket. Az eredmény -13.
9x-13-x^{2}=\left(7x-21\right)\left(x-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 7 és x-3.
9x-13-x^{2}=7x^{2}-35x+42
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (7x-21 és x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
9x-13-x^{2}-7x^{2}=-35x+42
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7x^{2}.
9x-13-8x^{2}=-35x+42
Összevonjuk a következőket: -x^{2} és -7x^{2}. Az eredmény -8x^{2}.
9x-13-8x^{2}+35x=42
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 35x.
44x-13-8x^{2}=42
Összevonjuk a következőket: 9x és 35x. Az eredmény 44x.
44x-8x^{2}=42+13
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 13.
44x-8x^{2}=55
Összeadjuk a következőket: 42 és 13. Az eredmény 55.
-8x^{2}+44x=55
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-8x^{2}+44x}{-8}=\frac{55}{-8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -8.
x^{2}+\frac{44}{-8}x=\frac{55}{-8}
A(z) -8 értékkel való osztás eltünteti a(z) -8 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{11}{2}x=\frac{55}{-8}
A törtet (\frac{44}{-8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{11}{2}x=-\frac{55}{8}
55 elosztása a következővel: -8.
x^{2}-\frac{11}{2}x+\left(-\frac{11}{4}\right)^{2}=-\frac{55}{8}+\left(-\frac{11}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{11}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{11}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{11}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{11}{2}x+\frac{121}{16}=-\frac{55}{8}+\frac{121}{16}
A(z) -\frac{11}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{11}{2}x+\frac{121}{16}=\frac{11}{16}
-\frac{55}{8} és \frac{121}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{11}{4}\right)^{2}=\frac{11}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{11}{2}x+\frac{121}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{11}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{11}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{11}{4}=\frac{\sqrt{11}}{4} x-\frac{11}{4}=-\frac{\sqrt{11}}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{11}+11}{4} x=\frac{11-\sqrt{11}}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{11}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}