Megoldás a(z) y változóra
y=-\frac{\sqrt{3}\left(x+6\sqrt{3}-11\right)}{3}
Megoldás a(z) x változóra
x=-\sqrt{3}y+11-6\sqrt{3}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\left(5+2\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right)}{\left(7+4\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right)}=x+\sqrt{3}y
Gyöktelenítjük a tört (\frac{5+2\sqrt{3}}{7+4\sqrt{3}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: 7-4\sqrt{3}.
\frac{\left(5+2\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right)}{7^{2}-\left(4\sqrt{3}\right)^{2}}=x+\sqrt{3}y
Vegyük a következőt: \left(7+4\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
\frac{\left(5+2\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right)}{49-\left(4\sqrt{3}\right)^{2}}=x+\sqrt{3}y
Kiszámoljuk a(z) 7 érték 2. hatványát. Az eredmény 49.
\frac{\left(5+2\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right)}{49-4^{2}\left(\sqrt{3}\right)^{2}}=x+\sqrt{3}y
Kifejtjük a következőt: \left(4\sqrt{3}\right)^{2}.
\frac{\left(5+2\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right)}{49-16\left(\sqrt{3}\right)^{2}}=x+\sqrt{3}y
Kiszámoljuk a(z) 4 érték 2. hatványát. Az eredmény 16.
\frac{\left(5+2\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right)}{49-16\times 3}=x+\sqrt{3}y
\sqrt{3} négyzete 3.
\frac{\left(5+2\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right)}{49-48}=x+\sqrt{3}y
Összeszorozzuk a következőket: 16 és 3. Az eredmény 48.
\frac{\left(5+2\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right)}{1}=x+\sqrt{3}y
Kivonjuk a(z) 48 értékből a(z) 49 értéket. Az eredmény 1.
\left(5+2\sqrt{3}\right)\left(7-4\sqrt{3}\right)=x+\sqrt{3}y
Számot eggyel osztva magát a számot kapjuk.
35-6\sqrt{3}-8\left(\sqrt{3}\right)^{2}=x+\sqrt{3}y
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5+2\sqrt{3} és 7-4\sqrt{3}), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
35-6\sqrt{3}-8\times 3=x+\sqrt{3}y
\sqrt{3} négyzete 3.
35-6\sqrt{3}-24=x+\sqrt{3}y
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 3. Az eredmény -24.
11-6\sqrt{3}=x+\sqrt{3}y
Kivonjuk a(z) 24 értékből a(z) 35 értéket. Az eredmény 11.
x+\sqrt{3}y=11-6\sqrt{3}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\sqrt{3}y=11-6\sqrt{3}-x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
\sqrt{3}y=-x+11-6\sqrt{3}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\sqrt{3}y}{\sqrt{3}}=\frac{-x+11-6\sqrt{3}}{\sqrt{3}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: \sqrt{3}.
y=\frac{-x+11-6\sqrt{3}}{\sqrt{3}}
A(z) \sqrt{3} értékkel való osztás eltünteti a(z) \sqrt{3} értékkel való szorzást.
y=\frac{\sqrt{3}\left(-x+11-6\sqrt{3}\right)}{3}
-6\sqrt{3}-x+11 elosztása a következővel: \sqrt{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}