Megoldás a(z) a változóra
a=3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4a^{2}-9=9\left(2a-3\right)
A változó (a) értéke nem lehet \frac{3}{2}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2a-3.
4a^{2}-9=18a-27
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 9 és 2a-3.
4a^{2}-9-18a=-27
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18a.
4a^{2}-9-18a+27=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 27.
4a^{2}+18-18a=0
Összeadjuk a következőket: -9 és 27. Az eredmény 18.
2a^{2}+9-9a=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
2a^{2}-9a+9=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-9 ab=2\times 9=18
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2a^{2}+aa+ba+9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-18 -2,-9 -3,-6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 18.
-1-18=-19 -2-9=-11 -3-6=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(2a^{2}-6a\right)+\left(-3a+9\right)
Átírjuk az értéket (2a^{2}-9a+9) \left(2a^{2}-6a\right)+\left(-3a+9\right) alakban.
2a\left(a-3\right)-3\left(a-3\right)
A 2a a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(a-3\right)\left(2a-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a-3 általános kifejezést a zárójelből.
a=3 a=\frac{3}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a a-3=0 és a 2a-3=0.
a=3
A változó (a) értéke nem lehet \frac{3}{2}.
4a^{2}-9=9\left(2a-3\right)
A változó (a) értéke nem lehet \frac{3}{2}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2a-3.
4a^{2}-9=18a-27
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 9 és 2a-3.
4a^{2}-9-18a=-27
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18a.
4a^{2}-9-18a+27=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 27.
4a^{2}+18-18a=0
Összeadjuk a következőket: -9 és 27. Az eredmény 18.
4a^{2}-18a+18=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{\left(-18\right)^{2}-4\times 4\times 18}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -18 értéket b-be és a(z) 18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-4\times 4\times 18}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -18.
a=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-16\times 18}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
a=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-288}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 18.
a=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{36}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 324 és -288.
a=\frac{-\left(-18\right)±6}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
a=\frac{18±6}{2\times 4}
-18 ellentettje 18.
a=\frac{18±6}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
a=\frac{24}{8}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{18±6}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 18 és 6.
a=3
24 elosztása a következővel: 8.
a=\frac{12}{8}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{18±6}{8}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: 18.
a=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{12}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
a=3 a=\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
a=3
A változó (a) értéke nem lehet \frac{3}{2}.
4a^{2}-9=9\left(2a-3\right)
A változó (a) értéke nem lehet \frac{3}{2}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2a-3.
4a^{2}-9=18a-27
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 9 és 2a-3.
4a^{2}-9-18a=-27
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18a.
4a^{2}-18a=-27+9
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 9.
4a^{2}-18a=-18
Összeadjuk a következőket: -27 és 9. Az eredmény -18.
\frac{4a^{2}-18a}{4}=-\frac{18}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
a^{2}+\left(-\frac{18}{4}\right)a=-\frac{18}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
a^{2}-\frac{9}{2}a=-\frac{18}{4}
A törtet (\frac{-18}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
a^{2}-\frac{9}{2}a=-\frac{9}{2}
A törtet (\frac{-18}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
a^{2}-\frac{9}{2}a+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}=-\frac{9}{2}+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{9}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-\frac{9}{2}a+\frac{81}{16}=-\frac{9}{2}+\frac{81}{16}
A(z) -\frac{9}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}-\frac{9}{2}a+\frac{81}{16}=\frac{9}{16}
-\frac{9}{2} és \frac{81}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(a-\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{9}{16}
Tényezőkre a^{2}-\frac{9}{2}a+\frac{81}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-\frac{9}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-\frac{9}{4}=\frac{3}{4} a-\frac{9}{4}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk.
a=3 a=\frac{3}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{4}.
a=3
A változó (a) értéke nem lehet \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}