Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{2\sqrt{6}}{3}+1\approx 2,632993162
x=-\frac{2\sqrt{6}}{3}+1\approx -0,632993162
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+1\right)\times 4+\left(x-1\right)\times 2=3\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
4x+4+\left(x-1\right)\times 2=3\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 4.
4x+4+2x-2=3\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és 2.
6x+4-2=3\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: 4x és 2x. Az eredmény 6x.
6x+2=3\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 2.
6x+2=\left(3x-3\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x-1.
6x+2=3x^{2}-3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-3 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
6x+2-3x^{2}=-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
6x+2-3x^{2}+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
6x+5-3x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 2 és 3. Az eredmény 5.
-3x^{2}+6x+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-3\right)\times 5}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-3\right)\times 5}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+12\times 5}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-6±\sqrt{36+60}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 5.
x=\frac{-6±\sqrt{96}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 60.
x=\frac{-6±4\sqrt{6}}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 96.
x=\frac{-6±4\sqrt{6}}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{4\sqrt{6}-6}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±4\sqrt{6}}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 4\sqrt{6}.
x=-\frac{2\sqrt{6}}{3}+1
-6+4\sqrt{6} elosztása a következővel: -6.
x=\frac{-4\sqrt{6}-6}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±4\sqrt{6}}{-6}). ± előjele negatív. 4\sqrt{6} kivonása a következőből: -6.
x=\frac{2\sqrt{6}}{3}+1
-6-4\sqrt{6} elosztása a következővel: -6.
x=-\frac{2\sqrt{6}}{3}+1 x=\frac{2\sqrt{6}}{3}+1
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x+1\right)\times 4+\left(x-1\right)\times 2=3\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
4x+4+\left(x-1\right)\times 2=3\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 4.
4x+4+2x-2=3\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és 2.
6x+4-2=3\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: 4x és 2x. Az eredmény 6x.
6x+2=3\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 2.
6x+2=\left(3x-3\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x-1.
6x+2=3x^{2}-3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-3 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
6x+2-3x^{2}=-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
6x-3x^{2}=-3-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
6x-3x^{2}=-5
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -5.
-3x^{2}+6x=-5
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-3x^{2}+6x}{-3}=-\frac{5}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\frac{6}{-3}x=-\frac{5}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=-\frac{5}{-3}
6 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-2x=\frac{5}{3}
-5 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-2x+1=\frac{5}{3}+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=\frac{8}{3}
Összeadjuk a következőket: \frac{5}{3} és 1.
\left(x-1\right)^{2}=\frac{8}{3}
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{8}{3}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=\frac{2\sqrt{6}}{3} x-1=-\frac{2\sqrt{6}}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2\sqrt{6}}{3}+1 x=-\frac{2\sqrt{6}}{3}+1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}