Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

\left(x^{2}-4\right)\times 4+15+7x=\left(-x^{2}+1\right)\times 2
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,-1,1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-1,x^{4}-5x^{2}+4,4-x^{2} legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x-1\right)\left(x+1\right)\left(x+2\right).
4x^{2}-16+15+7x=\left(-x^{2}+1\right)\times 2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}-4 és 4.
4x^{2}-1+7x=\left(-x^{2}+1\right)\times 2
Összeadjuk a következőket: -16 és 15. Az eredmény -1.
4x^{2}-1+7x=-2x^{2}+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -x^{2}+1 és 2.
4x^{2}-1+7x+2x^{2}=2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
6x^{2}-1+7x=2
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 6x^{2}.
6x^{2}-1+7x-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
6x^{2}-3+7x=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -3.
6x^{2}+7x-3=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=7 ab=6\left(-3\right)=-18
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,18 -2,9 -3,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -18.
-1+18=17 -2+9=7 -3+6=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(6x^{2}-2x\right)+\left(9x-3\right)
Átírjuk az értéket (6x^{2}+7x-3) \left(6x^{2}-2x\right)+\left(9x-3\right) alakban.
2x\left(3x-1\right)+3\left(3x-1\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(3x-1\right)\left(2x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{3} x=-\frac{3}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-1=0 és a 2x+3=0.
\left(x^{2}-4\right)\times 4+15+7x=\left(-x^{2}+1\right)\times 2
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,-1,1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-1,x^{4}-5x^{2}+4,4-x^{2} legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x-1\right)\left(x+1\right)\left(x+2\right).
4x^{2}-16+15+7x=\left(-x^{2}+1\right)\times 2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}-4 és 4.
4x^{2}-1+7x=\left(-x^{2}+1\right)\times 2
Összeadjuk a következőket: -16 és 15. Az eredmény -1.
4x^{2}-1+7x=-2x^{2}+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -x^{2}+1 és 2.
4x^{2}-1+7x+2x^{2}=2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
6x^{2}-1+7x=2
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 6x^{2}.
6x^{2}-1+7x-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
6x^{2}-3+7x=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -3.
6x^{2}+7x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\times 6\left(-3\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\times 6\left(-3\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49-24\left(-3\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-7±\sqrt{49+72}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -3.
x=\frac{-7±\sqrt{121}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 49 és 72.
x=\frac{-7±11}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
x=\frac{-7±11}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{4}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±11}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 11.
x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{4}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{18}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±11}{12}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: -7.
x=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-18}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{3} x=-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x^{2}-4\right)\times 4+15+7x=\left(-x^{2}+1\right)\times 2
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,-1,1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-1,x^{4}-5x^{2}+4,4-x^{2} legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x-1\right)\left(x+1\right)\left(x+2\right).
4x^{2}-16+15+7x=\left(-x^{2}+1\right)\times 2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}-4 és 4.
4x^{2}-1+7x=\left(-x^{2}+1\right)\times 2
Összeadjuk a következőket: -16 és 15. Az eredmény -1.
4x^{2}-1+7x=-2x^{2}+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -x^{2}+1 és 2.
4x^{2}-1+7x+2x^{2}=2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
6x^{2}-1+7x=2
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 6x^{2}.
6x^{2}+7x=2+1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
6x^{2}+7x=3
Összeadjuk a következőket: 2 és 1. Az eredmény 3.
\frac{6x^{2}+7x}{6}=\frac{3}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\frac{7}{6}x=\frac{3}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{7}{6}x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{3}{6}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{7}{6}x+\left(\frac{7}{12}\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(\frac{7}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{7}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{12}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{7}{6}x+\frac{49}{144}=\frac{1}{2}+\frac{49}{144}
A(z) \frac{7}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{7}{6}x+\frac{49}{144}=\frac{121}{144}
\frac{1}{2} és \frac{49}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{7}{12}\right)^{2}=\frac{121}{144}
Tényezőkre x^{2}+\frac{7}{6}x+\frac{49}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{7}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{7}{12}=\frac{11}{12} x+\frac{7}{12}=-\frac{11}{12}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{3} x=-\frac{3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{12}.