Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{178}}{34}+\frac{6}{17}\approx 0,745343061
x=-\frac{\sqrt{178}}{34}+\frac{6}{17}\approx -0,039460708
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
34x^{2}-24x-1=0
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
x=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{\left(-24\right)^{2}-4\times 34\left(-1\right)}}{2\times 34}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 34 értéket a-ba, a(z) -24 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{576-4\times 34\left(-1\right)}}{2\times 34}
Négyzetre emeljük a következőt: -24.
x=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{576-136\left(-1\right)}}{2\times 34}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 34.
x=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{576+136}}{2\times 34}
Összeszorozzuk a következőket: -136 és -1.
x=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{712}}{2\times 34}
Összeadjuk a következőket: 576 és 136.
x=\frac{-\left(-24\right)±2\sqrt{178}}{2\times 34}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 712.
x=\frac{24±2\sqrt{178}}{2\times 34}
-24 ellentettje 24.
x=\frac{24±2\sqrt{178}}{68}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 34.
x=\frac{2\sqrt{178}+24}{68}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{24±2\sqrt{178}}{68}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 24 és 2\sqrt{178}.
x=\frac{\sqrt{178}}{34}+\frac{6}{17}
24+2\sqrt{178} elosztása a következővel: 68.
x=\frac{24-2\sqrt{178}}{68}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{24±2\sqrt{178}}{68}). ± előjele negatív. 2\sqrt{178} kivonása a következőből: 24.
x=-\frac{\sqrt{178}}{34}+\frac{6}{17}
24-2\sqrt{178} elosztása a következővel: 68.
x=\frac{\sqrt{178}}{34}+\frac{6}{17} x=-\frac{\sqrt{178}}{34}+\frac{6}{17}
Megoldottuk az egyenletet.
34x^{2}-24x-1=0
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
34x^{2}-24x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{34x^{2}-24x}{34}=\frac{1}{34}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 34.
x^{2}+\left(-\frac{24}{34}\right)x=\frac{1}{34}
A(z) 34 értékkel való osztás eltünteti a(z) 34 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{12}{17}x=\frac{1}{34}
A törtet (\frac{-24}{34}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{12}{17}x+\left(-\frac{6}{17}\right)^{2}=\frac{1}{34}+\left(-\frac{6}{17}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{12}{17} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{6}{17}. Ezután hozzáadjuk -\frac{6}{17} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{12}{17}x+\frac{36}{289}=\frac{1}{34}+\frac{36}{289}
A(z) -\frac{6}{17} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{12}{17}x+\frac{36}{289}=\frac{89}{578}
\frac{1}{34} és \frac{36}{289} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{6}{17}\right)^{2}=\frac{89}{578}
Tényezőkre x^{2}-\frac{12}{17}x+\frac{36}{289}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{6}{17}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{89}{578}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{6}{17}=\frac{\sqrt{178}}{34} x-\frac{6}{17}=-\frac{\sqrt{178}}{34}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{178}}{34}+\frac{6}{17} x=-\frac{\sqrt{178}}{34}+\frac{6}{17}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{6}{17}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}