Megoldás a(z) n változóra
n=1
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
32n=8\times 4n^{2}
A változó (n) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 24n,3n legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 24n.
32n=32n^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 4. Az eredmény 32.
32n-32n^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 32n^{2}.
n\left(32-32n\right)=0
Kiemeljük a következőt: n.
n=0 n=1
Az egyenlet megoldásainak megoldásához n=0 és 32-32n=0.
n=1
A változó (n) értéke nem lehet 0.
32n=8\times 4n^{2}
A változó (n) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 24n,3n legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 24n.
32n=32n^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 4. Az eredmény 32.
32n-32n^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 32n^{2}.
-32n^{2}+32n=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-32±\sqrt{32^{2}}}{2\left(-32\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -32 értéket a-ba, a(z) 32 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-32±32}{2\left(-32\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 32^{2}.
n=\frac{-32±32}{-64}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -32.
n=\frac{0}{-64}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-32±32}{-64}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -32 és 32.
n=0
0 elosztása a következővel: -64.
n=-\frac{64}{-64}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-32±32}{-64}). ± előjele negatív. 32 kivonása a következőből: -32.
n=1
-64 elosztása a következővel: -64.
n=0 n=1
Megoldottuk az egyenletet.
n=1
A változó (n) értéke nem lehet 0.
32n=8\times 4n^{2}
A változó (n) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 24n,3n legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 24n.
32n=32n^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 4. Az eredmény 32.
32n-32n^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 32n^{2}.
-32n^{2}+32n=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-32n^{2}+32n}{-32}=\frac{0}{-32}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -32.
n^{2}+\frac{32}{-32}n=\frac{0}{-32}
A(z) -32 értékkel való osztás eltünteti a(z) -32 értékkel való szorzást.
n^{2}-n=\frac{0}{-32}
32 elosztása a következővel: -32.
n^{2}-n=0
0 elosztása a következővel: -32.
n^{2}-n+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}-n+\frac{1}{4}=\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(n-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
A(z) n^{2}-n+\frac{1}{4} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(n-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n-\frac{1}{2}=\frac{1}{2} n-\frac{1}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
n=1 n=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
n=1
A változó (n) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}