Megoldás a(z) y változóra
y=-\frac{1}{3}\approx -0,333333333
y=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{3}{5}y^{2}-\frac{2}{5}=y
Elosztjuk a kifejezés (3y^{2}-2) minden tagját a(z) 5 értékkel. Az eredmény \frac{3}{5}y^{2}-\frac{2}{5}.
\frac{3}{5}y^{2}-\frac{2}{5}-y=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: y.
\frac{3}{5}y^{2}-y-\frac{2}{5}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times \frac{3}{5}\left(-\frac{2}{5}\right)}}{2\times \frac{3}{5}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{5} értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) -\frac{2}{5} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-\frac{12}{5}\left(-\frac{2}{5}\right)}}{2\times \frac{3}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{3}{5}.
y=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+\frac{24}{25}}}{2\times \frac{3}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{12}{5} és -\frac{2}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
y=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{\frac{49}{25}}}{2\times \frac{3}{5}}
Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{24}{25}.
y=\frac{-\left(-1\right)±\frac{7}{5}}{2\times \frac{3}{5}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{49}{25}.
y=\frac{1±\frac{7}{5}}{2\times \frac{3}{5}}
-1 ellentettje 1.
y=\frac{1±\frac{7}{5}}{\frac{6}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{3}{5}.
y=\frac{\frac{12}{5}}{\frac{6}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{1±\frac{7}{5}}{\frac{6}{5}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{7}{5}.
y=2
\frac{12}{5} elosztása a következővel: \frac{6}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{12}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{6}{5} reciprokával.
y=-\frac{\frac{2}{5}}{\frac{6}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{1±\frac{7}{5}}{\frac{6}{5}}). ± előjele negatív. \frac{7}{5} kivonása a következőből: 1.
y=-\frac{1}{3}
-\frac{2}{5} elosztása a következővel: \frac{6}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{2}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{6}{5} reciprokával.
y=2 y=-\frac{1}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{3}{5}y^{2}-\frac{2}{5}=y
Elosztjuk a kifejezés (3y^{2}-2) minden tagját a(z) 5 értékkel. Az eredmény \frac{3}{5}y^{2}-\frac{2}{5}.
\frac{3}{5}y^{2}-\frac{2}{5}-y=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: y.
\frac{3}{5}y^{2}-y=\frac{2}{5}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: \frac{2}{5}. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{\frac{3}{5}y^{2}-y}{\frac{3}{5}}=\frac{\frac{2}{5}}{\frac{3}{5}}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{3}{5}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
y^{2}+\left(-\frac{1}{\frac{3}{5}}\right)y=\frac{\frac{2}{5}}{\frac{3}{5}}
A(z) \frac{3}{5} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{3}{5} értékkel való szorzást.
y^{2}-\frac{5}{3}y=\frac{\frac{2}{5}}{\frac{3}{5}}
-1 elosztása a következővel: \frac{3}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{3}{5} reciprokával.
y^{2}-\frac{5}{3}y=\frac{2}{3}
\frac{2}{5} elosztása a következővel: \frac{3}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{2}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{3}{5} reciprokával.
y^{2}-\frac{5}{3}y+\left(-\frac{5}{6}\right)^{2}=\frac{2}{3}+\left(-\frac{5}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}-\frac{5}{3}y+\frac{25}{36}=\frac{2}{3}+\frac{25}{36}
A(z) -\frac{5}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}-\frac{5}{3}y+\frac{25}{36}=\frac{49}{36}
\frac{2}{3} és \frac{25}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(y-\frac{5}{6}\right)^{2}=\frac{49}{36}
Tényezőkre y^{2}-\frac{5}{3}y+\frac{25}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y-\frac{5}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y-\frac{5}{6}=\frac{7}{6} y-\frac{5}{6}=-\frac{7}{6}
Egyszerűsítünk.
y=2 y=-\frac{1}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}