Megoldás a(z) x változóra
x=4
x = \frac{11}{2} = 5\frac{1}{2} = 5,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+5\right)\left(3x-8\right)=\left(x-2\right)\left(5x-2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -5,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x+5 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+5\right).
3x^{2}+7x-40=\left(x-2\right)\left(5x-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+5 és 3x-8), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}+7x-40=5x^{2}-12x+4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-2 és 5x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}+7x-40-5x^{2}=-12x+4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-2x^{2}+7x-40=-12x+4
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
-2x^{2}+7x-40+12x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12x.
-2x^{2}+19x-40=4
Összevonjuk a következőket: 7x és 12x. Az eredmény 19x.
-2x^{2}+19x-40-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
-2x^{2}+19x-44=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -40 értéket. Az eredmény -44.
x=\frac{-19±\sqrt{19^{2}-4\left(-2\right)\left(-44\right)}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 19 értéket b-be és a(z) -44 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-19±\sqrt{361-4\left(-2\right)\left(-44\right)}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 19.
x=\frac{-19±\sqrt{361+8\left(-44\right)}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-19±\sqrt{361-352}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és -44.
x=\frac{-19±\sqrt{9}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 361 és -352.
x=\frac{-19±3}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{-19±3}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=-\frac{16}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-19±3}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -19 és 3.
x=4
-16 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{22}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-19±3}{-4}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -19.
x=\frac{11}{2}
A törtet (\frac{-22}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=4 x=\frac{11}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x+5\right)\left(3x-8\right)=\left(x-2\right)\left(5x-2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -5,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x+5 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+5\right).
3x^{2}+7x-40=\left(x-2\right)\left(5x-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+5 és 3x-8), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}+7x-40=5x^{2}-12x+4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-2 és 5x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}+7x-40-5x^{2}=-12x+4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-2x^{2}+7x-40=-12x+4
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
-2x^{2}+7x-40+12x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12x.
-2x^{2}+19x-40=4
Összevonjuk a következőket: 7x és 12x. Az eredmény 19x.
-2x^{2}+19x=4+40
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 40.
-2x^{2}+19x=44
Összeadjuk a következőket: 4 és 40. Az eredmény 44.
\frac{-2x^{2}+19x}{-2}=\frac{44}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{19}{-2}x=\frac{44}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{19}{2}x=\frac{44}{-2}
19 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{19}{2}x=-22
44 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{19}{2}x+\left(-\frac{19}{4}\right)^{2}=-22+\left(-\frac{19}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{19}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{19}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{19}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{19}{2}x+\frac{361}{16}=-22+\frac{361}{16}
A(z) -\frac{19}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{19}{2}x+\frac{361}{16}=\frac{9}{16}
Összeadjuk a következőket: -22 és \frac{361}{16}.
\left(x-\frac{19}{4}\right)^{2}=\frac{9}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{19}{2}x+\frac{361}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{19}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{19}{4}=\frac{3}{4} x-\frac{19}{4}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{11}{2} x=4
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{19}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}