Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
x=1
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { 3 x - 7 } { x + 5 } = \frac { x - 3 } { x + 2 }
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+2\right)\left(3x-7\right)=\left(x+5\right)\left(x-3\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -5,-2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+5,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x+2\right)\left(x+5\right).
3x^{2}-x-14=\left(x+5\right)\left(x-3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+2 és 3x-7), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-x-14=x^{2}+2x-15
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+5 és x-3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-x-14-x^{2}=2x-15
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
2x^{2}-x-14=2x-15
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-x-14-2x=-15
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
2x^{2}-3x-14=-15
Összevonjuk a következőket: -x és -2x. Az eredmény -3x.
2x^{2}-3x-14+15=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 15.
2x^{2}-3x+1=0
Összeadjuk a következőket: -14 és 15. Az eredmény 1.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\times 2}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\times 2}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-8}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{1}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 9 és -8.
x=\frac{-\left(-3\right)±1}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
x=\frac{3±1}{2\times 2}
-3 ellentettje 3.
x=\frac{3±1}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±1}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 1.
x=1
4 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±1}{4}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 3.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x+2\right)\left(3x-7\right)=\left(x+5\right)\left(x-3\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -5,-2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+5,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x+2\right)\left(x+5\right).
3x^{2}-x-14=\left(x+5\right)\left(x-3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+2 és 3x-7), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-x-14=x^{2}+2x-15
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+5 és x-3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-x-14-x^{2}=2x-15
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
2x^{2}-x-14=2x-15
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-x-14-2x=-15
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
2x^{2}-3x-14=-15
Összevonjuk a következőket: -x és -2x. Az eredmény -3x.
2x^{2}-3x=-15+14
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 14.
2x^{2}-3x=-1
Összeadjuk a következőket: -15 és 14. Az eredmény -1.
\frac{2x^{2}-3x}{2}=-\frac{1}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{3}{2}x=-\frac{1}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}=-\frac{1}{2}+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=-\frac{1}{2}+\frac{9}{16}
A(z) -\frac{3}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=\frac{1}{16}
-\frac{1}{2} és \frac{9}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}=\frac{1}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{4}=\frac{1}{4} x-\frac{3}{4}=-\frac{1}{4}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}