Megoldás a(z) x változóra
x=6
x = \frac{5}{2} = 2\frac{1}{2} = 2,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(6x-8\right)\left(3x-4\right)+14\times 7=35\left(3x-4\right)
A változó (x) értéke nem lehet \frac{4}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 7,3x-4,2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 14\left(3x-4\right).
18x^{2}-48x+32+14\times 7=35\left(3x-4\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (6x-8 és 3x-4), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
18x^{2}-48x+32+98=35\left(3x-4\right)
Összeszorozzuk a következőket: 14 és 7. Az eredmény 98.
18x^{2}-48x+130=35\left(3x-4\right)
Összeadjuk a következőket: 32 és 98. Az eredmény 130.
18x^{2}-48x+130=105x-140
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 35 és 3x-4.
18x^{2}-48x+130-105x=-140
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 105x.
18x^{2}-153x+130=-140
Összevonjuk a következőket: -48x és -105x. Az eredmény -153x.
18x^{2}-153x+130+140=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 140.
18x^{2}-153x+270=0
Összeadjuk a következőket: 130 és 140. Az eredmény 270.
x=\frac{-\left(-153\right)±\sqrt{\left(-153\right)^{2}-4\times 18\times 270}}{2\times 18}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 18 értéket a-ba, a(z) -153 értéket b-be és a(z) 270 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-153\right)±\sqrt{23409-4\times 18\times 270}}{2\times 18}
Négyzetre emeljük a következőt: -153.
x=\frac{-\left(-153\right)±\sqrt{23409-72\times 270}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 18.
x=\frac{-\left(-153\right)±\sqrt{23409-19440}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -72 és 270.
x=\frac{-\left(-153\right)±\sqrt{3969}}{2\times 18}
Összeadjuk a következőket: 23409 és -19440.
x=\frac{-\left(-153\right)±63}{2\times 18}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3969.
x=\frac{153±63}{2\times 18}
-153 ellentettje 153.
x=\frac{153±63}{36}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 18.
x=\frac{216}{36}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{153±63}{36}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 153 és 63.
x=6
216 elosztása a következővel: 36.
x=\frac{90}{36}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{153±63}{36}). ± előjele negatív. 63 kivonása a következőből: 153.
x=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{90}{36}) leegyszerűsítjük 18 kivonásával és kiejtésével.
x=6 x=\frac{5}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(6x-8\right)\left(3x-4\right)+14\times 7=35\left(3x-4\right)
A változó (x) értéke nem lehet \frac{4}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 7,3x-4,2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 14\left(3x-4\right).
18x^{2}-48x+32+14\times 7=35\left(3x-4\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (6x-8 és 3x-4), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
18x^{2}-48x+32+98=35\left(3x-4\right)
Összeszorozzuk a következőket: 14 és 7. Az eredmény 98.
18x^{2}-48x+130=35\left(3x-4\right)
Összeadjuk a következőket: 32 és 98. Az eredmény 130.
18x^{2}-48x+130=105x-140
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 35 és 3x-4.
18x^{2}-48x+130-105x=-140
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 105x.
18x^{2}-153x+130=-140
Összevonjuk a következőket: -48x és -105x. Az eredmény -153x.
18x^{2}-153x=-140-130
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 130.
18x^{2}-153x=-270
Kivonjuk a(z) 130 értékből a(z) -140 értéket. Az eredmény -270.
\frac{18x^{2}-153x}{18}=-\frac{270}{18}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 18.
x^{2}+\left(-\frac{153}{18}\right)x=-\frac{270}{18}
A(z) 18 értékkel való osztás eltünteti a(z) 18 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{17}{2}x=-\frac{270}{18}
A törtet (\frac{-153}{18}) leegyszerűsítjük 9 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{17}{2}x=-15
-270 elosztása a következővel: 18.
x^{2}-\frac{17}{2}x+\left(-\frac{17}{4}\right)^{2}=-15+\left(-\frac{17}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{17}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{17}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{17}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{17}{2}x+\frac{289}{16}=-15+\frac{289}{16}
A(z) -\frac{17}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{17}{2}x+\frac{289}{16}=\frac{49}{16}
Összeadjuk a következőket: -15 és \frac{289}{16}.
\left(x-\frac{17}{4}\right)^{2}=\frac{49}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{17}{2}x+\frac{289}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{17}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{17}{4}=\frac{7}{4} x-\frac{17}{4}=-\frac{7}{4}
Egyszerűsítünk.
x=6 x=\frac{5}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{17}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}