3x/x^2-x-2-x/2-x=1/x+1 megoldása

$$\frac { 3 x } { x ^ { 2 } - x - 2 } - \frac { x } { 2 - x } = \frac { 1 } { x + 1 }$$

Megoldás a(z) x változóra

$$x=-2$$

A tényezőkre bontás lépései

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-x-2,2-x,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+1\right).

$$3x-\left(-\left(1+x\right)x\right)=x-2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1 és 1+x.

$$3x-\left(-1-x\right)x=x-2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1-x és x.

$$3x-\left(-x-x^{2}\right)=x-2$$

-x-x^{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.

$$3x+x+x^{2}=x-2$$

Összevonjuk a következőket: 3x és x. Az eredmény 4x.

$$4x+x^{2}=x-2$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.

$$4x+x^{2}-x=-2$$

Összevonjuk a következőket: 4x és -x. Az eredmény 3x.

$$3x+x^{2}=-2$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.

$$3x+x^{2}+2=0$$

Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.

$$x^{2}+3x+2=0$$

Az egyenlet megoldásához x^{2}+3x+2 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.

$$a+b=3 ab=2$$

Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.

$$a=1 b=2$$

Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.

$$\left(x+1\right)\left(x+2\right)$$

Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+1=0 és a x+2=0.

$$x=-1 x=-2$$

A változó (x) értéke nem lehet -1.

$$x=-2$$

A csoportosítással végzett tényezőkre bontás lépései

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-x-2,2-x,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+1\right).

$$3x-\left(-\left(1+x\right)x\right)=x-2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1 és 1+x.

$$3x-\left(-1-x\right)x=x-2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1-x és x.

$$3x-\left(-x-x^{2}\right)=x-2$$

-x-x^{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.

$$3x+x+x^{2}=x-2$$

Összevonjuk a következőket: 3x és x. Az eredmény 4x.

$$4x+x^{2}=x-2$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.

$$4x+x^{2}-x=-2$$

Összevonjuk a következőket: 4x és -x. Az eredmény 3x.

$$3x+x^{2}=-2$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.

$$3x+x^{2}+2=0$$

Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.

$$x^{2}+3x+2=0$$

Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.

$$a+b=3 ab=1\times 2=2$$

Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.

$$a=1 b=2$$

Átírjuk az értéket (x^{2}+3x+2) \left(x^{2}+x\right)+\left(2x+2\right) alakban.

$$\left(x^{2}+x\right)+\left(2x+2\right)$$

A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.

$$x\left(x+1\right)+2\left(x+1\right)$$

A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+1 általános kifejezést a zárójelből.

$$\left(x+1\right)\left(x+2\right)$$

Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+1=0 és a x+2=0.

$$x=-1 x=-2$$

A változó (x) értéke nem lehet -1.

$$x=-2$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-x-2,2-x,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+1\right).

$$3x-\left(-\left(1+x\right)x\right)=x-2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1 és 1+x.

$$3x-\left(-1-x\right)x=x-2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1-x és x.

$$3x-\left(-x-x^{2}\right)=x-2$$

-x-x^{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.

$$3x+x+x^{2}=x-2$$

Összevonjuk a következőket: 3x és x. Az eredmény 4x.

$$4x+x^{2}=x-2$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.

$$4x+x^{2}-x=-2$$

Összevonjuk a következőket: 4x és -x. Az eredmény 3x.

$$3x+x^{2}=-2$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.

$$3x+x^{2}+2=0$$

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$x^{2}+3x+2=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\times 2}}{2}$$

Négyzetre emeljük a következőt: 3.

$$x=\frac{-3±\sqrt{9-4\times 2}}{2}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.

$$x=\frac{-3±\sqrt{9-8}}{2}$$

Összeadjuk a következőket: 9 és -8.

$$x=\frac{-3±\sqrt{1}}{2}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.

$$x=\frac{-3±1}{2}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±1}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 1.

$$x=-\frac{2}{2}$$

-2 elosztása a következővel: 2.

$$x=-1$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±1}{2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -3.

$$x=-\frac{4}{2}$$

-4 elosztása a következővel: 2.

$$x=-2$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=-1 x=-2$$

A változó (x) értéke nem lehet -1.

$$x=-2$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-x-2,2-x,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+1\right).

$$3x-\left(-\left(1+x\right)x\right)=x-2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1 és 1+x.

$$3x-\left(-1-x\right)x=x-2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1-x és x.

$$3x-\left(-x-x^{2}\right)=x-2$$

-x-x^{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.

$$3x+x+x^{2}=x-2$$

Összevonjuk a következőket: 3x és x. Az eredmény 4x.

$$4x+x^{2}=x-2$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.

$$4x+x^{2}-x=-2$$

Összevonjuk a következőket: 4x és -x. Az eredmény 3x.

$$3x+x^{2}=-2$$

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$x^{2}+3x=-2$$

Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}+3x+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=-2+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}$$

A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.

$$x^{2}+3x+\frac{9}{4}=-2+\frac{9}{4}$$

Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{9}{4}.

$$x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{1}{4}$$

Tényezőkre x^{2}+3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}$$

Egyszerűsítünk.

$$x+\frac{3}{2}=\frac{1}{2} x+\frac{3}{2}=-\frac{1}{2}$$

Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.

$$x=-1 x=-2$$

A változó (x) értéke nem lehet -1.

$$x=-2$$