Megoldás a(z) x, y változóra
x=6
y=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x+2y=22
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
2x+y=14
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
3x+2y=22,2x+y=14
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
3x+2y=22
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) x változót úgy, hogy a(z) x változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
3x=-2y+22
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2y.
x=\frac{1}{3}\left(-2y+22\right)
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x=-\frac{2}{3}y+\frac{22}{3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{3} és -2y+22.
2\left(-\frac{2}{3}y+\frac{22}{3}\right)+y=14
Behelyettesítjük a(z) \frac{-2y+22}{3} értéket x helyére a másik, 2x+y=14 egyenletben.
-\frac{4}{3}y+\frac{44}{3}+y=14
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{-2y+22}{3}.
-\frac{1}{3}y+\frac{44}{3}=14
Összeadjuk a következőket: -\frac{4y}{3} és y.
-\frac{1}{3}y=-\frac{2}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{44}{3}.
y=2
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: -3.
x=-\frac{2}{3}\times 2+\frac{22}{3}
A(z) x=-\frac{2}{3}y+\frac{22}{3} egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: 2. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=\frac{-4+22}{3}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{2}{3} és 2.
x=6
\frac{22}{3} és -\frac{4}{3} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=6,y=2
A rendszer megoldva.
3x+2y=22
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
2x+y=14
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
3x+2y=22,2x+y=14
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}3&2\\2&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}22\\14\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}3&2\\2&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}3&2\\2&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}3&2\\2&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}22\\14\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}3&2\\2&1\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}3&2\\2&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}22\\14\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}3&2\\2&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}22\\14\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{3-2\times 2}&-\frac{2}{3-2\times 2}\\-\frac{2}{3-2\times 2}&\frac{3}{3-2\times 2}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}22\\14\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-1&2\\2&-3\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}22\\14\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-22+2\times 14\\2\times 22-3\times 14\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}6\\2\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
x=6,y=2
A mátrixból megkapjuk a(z) x és y elemeket.
3x+2y=22
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
2x+y=14
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
3x+2y=22,2x+y=14
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
2\times 3x+2\times 2y=2\times 22,3\times 2x+3y=3\times 14
3x és 2x egyenlővé tételéhez az első egyenlet mindkét oldalán megszorzunk minden tagot a következővel: 2, a második egyenlet mindkét oldalán pedig megszorzunk minden tagot a következővel: 3.
6x+4y=44,6x+3y=42
Egyszerűsítünk.
6x-6x+4y-3y=44-42
6x+3y=42 kivonása a következőből: 6x+4y=44: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
4y-3y=44-42
Összeadjuk a következőket: 6x és -6x. 6x és -6x kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
y=44-42
Összeadjuk a következőket: 4y és -3y.
y=2
Összeadjuk a következőket: 44 és -42.
2x+2=14
A(z) 2x+y=14 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: 2. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
2x=12
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
x=6
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x=6,y=2
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}