Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

3x^{2}-8x+4=5x\left(x-2\right)+\left(x-2\right)\times 8
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-2.
3x^{2}-8x+4=5x^{2}-10x+\left(x-2\right)\times 8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és x-2.
3x^{2}-8x+4=5x^{2}-10x+8x-16
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 8.
3x^{2}-8x+4=5x^{2}-2x-16
Összevonjuk a következőket: -10x és 8x. Az eredmény -2x.
3x^{2}-8x+4-5x^{2}=-2x-16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-2x^{2}-8x+4=-2x-16
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
-2x^{2}-8x+4+2x=-16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-2x^{2}-6x+4=-16
Összevonjuk a következőket: -8x és 2x. Az eredmény -6x.
-2x^{2}-6x+4+16=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16.
-2x^{2}-6x+20=0
Összeadjuk a következőket: 4 és 16. Az eredmény 20.
-x^{2}-3x+10=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=-3 ab=-10=-10
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-10 2,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -10.
1-10=-9 2-5=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege -3.
\left(-x^{2}+2x\right)+\left(-5x+10\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-3x+10) \left(-x^{2}+2x\right)+\left(-5x+10\right) alakban.
x\left(-x+2\right)+5\left(-x+2\right)
A x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(-x+2\right)\left(x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+2=0 és a x+5=0.
x=-5
A változó (x) értéke nem lehet 2.
3x^{2}-8x+4=5x\left(x-2\right)+\left(x-2\right)\times 8
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-2.
3x^{2}-8x+4=5x^{2}-10x+\left(x-2\right)\times 8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és x-2.
3x^{2}-8x+4=5x^{2}-10x+8x-16
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 8.
3x^{2}-8x+4=5x^{2}-2x-16
Összevonjuk a következőket: -10x és 8x. Az eredmény -2x.
3x^{2}-8x+4-5x^{2}=-2x-16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-2x^{2}-8x+4=-2x-16
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
-2x^{2}-8x+4+2x=-16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-2x^{2}-6x+4=-16
Összevonjuk a következőket: -8x és 2x. Az eredmény -6x.
-2x^{2}-6x+4+16=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16.
-2x^{2}-6x+20=0
Összeadjuk a következőket: 4 és 16. Az eredmény 20.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-2\right)\times 20}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) 20 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-2\right)\times 20}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+8\times 20}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+160}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 20.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{196}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 160.
x=\frac{-\left(-6\right)±14}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
x=\frac{6±14}{2\left(-2\right)}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±14}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{20}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±14}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 14.
x=-5
20 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{8}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±14}{-4}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: 6.
x=2
-8 elosztása a következővel: -4.
x=-5 x=2
Megoldottuk az egyenletet.
x=-5
A változó (x) értéke nem lehet 2.
3x^{2}-8x+4=5x\left(x-2\right)+\left(x-2\right)\times 8
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-2.
3x^{2}-8x+4=5x^{2}-10x+\left(x-2\right)\times 8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és x-2.
3x^{2}-8x+4=5x^{2}-10x+8x-16
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 8.
3x^{2}-8x+4=5x^{2}-2x-16
Összevonjuk a következőket: -10x és 8x. Az eredmény -2x.
3x^{2}-8x+4-5x^{2}=-2x-16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-2x^{2}-8x+4=-2x-16
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
-2x^{2}-8x+4+2x=-16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-2x^{2}-6x+4=-16
Összevonjuk a következőket: -8x és 2x. Az eredmény -6x.
-2x^{2}-6x=-16-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
-2x^{2}-6x=-20
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -16 értéket. Az eredmény -20.
\frac{-2x^{2}-6x}{-2}=-\frac{20}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\left(-\frac{6}{-2}\right)x=-\frac{20}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}+3x=-\frac{20}{-2}
-6 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+3x=10
-20 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+3x+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=10+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=10+\frac{9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: 10 és \frac{9}{4}.
\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre x^{2}+3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{2}=\frac{7}{2} x+\frac{3}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
x=-5
A változó (x) értéke nem lehet 2.