Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{15}}{5}+1\approx 1,774596669
x=-\frac{\sqrt{15}}{5}+1\approx 0,225403331
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\left(3x+2\right)=\left(x-3\right)\left(5x+1\right)+3+x
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 9-x^{2},x+3,3-x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+3\right).
-3x-2=\left(x-3\right)\left(5x+1\right)+3+x
3x+2 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-3x-2=5x^{2}-14x-3+3+x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és 5x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-3x-2=5x^{2}-14x+x
Összeadjuk a következőket: -3 és 3. Az eredmény 0.
-3x-2=5x^{2}-13x
Összevonjuk a következőket: -14x és x. Az eredmény -13x.
-3x-2-5x^{2}=-13x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-3x-2-5x^{2}+13x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 13x.
10x-2-5x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -3x és 13x. Az eredmény 10x.
-5x^{2}+10x-2=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\left(-5\right)\left(-2\right)}}{2\left(-5\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -5 értéket a-ba, a(z) 10 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-10±\sqrt{100-4\left(-5\right)\left(-2\right)}}{2\left(-5\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
x=\frac{-10±\sqrt{100+20\left(-2\right)}}{2\left(-5\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -5.
x=\frac{-10±\sqrt{100-40}}{2\left(-5\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 20 és -2.
x=\frac{-10±\sqrt{60}}{2\left(-5\right)}
Összeadjuk a következőket: 100 és -40.
x=\frac{-10±2\sqrt{15}}{2\left(-5\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 60.
x=\frac{-10±2\sqrt{15}}{-10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -5.
x=\frac{2\sqrt{15}-10}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±2\sqrt{15}}{-10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 2\sqrt{15}.
x=-\frac{\sqrt{15}}{5}+1
-10+2\sqrt{15} elosztása a következővel: -10.
x=\frac{-2\sqrt{15}-10}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±2\sqrt{15}}{-10}). ± előjele negatív. 2\sqrt{15} kivonása a következőből: -10.
x=\frac{\sqrt{15}}{5}+1
-10-2\sqrt{15} elosztása a következővel: -10.
x=-\frac{\sqrt{15}}{5}+1 x=\frac{\sqrt{15}}{5}+1
Megoldottuk az egyenletet.
-\left(3x+2\right)=\left(x-3\right)\left(5x+1\right)+3+x
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 9-x^{2},x+3,3-x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+3\right).
-3x-2=\left(x-3\right)\left(5x+1\right)+3+x
3x+2 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-3x-2=5x^{2}-14x-3+3+x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és 5x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-3x-2=5x^{2}-14x+x
Összeadjuk a következőket: -3 és 3. Az eredmény 0.
-3x-2=5x^{2}-13x
Összevonjuk a következőket: -14x és x. Az eredmény -13x.
-3x-2-5x^{2}=-13x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-3x-2-5x^{2}+13x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 13x.
10x-2-5x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -3x és 13x. Az eredmény 10x.
10x-5x^{2}=2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
-5x^{2}+10x=2
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-5x^{2}+10x}{-5}=\frac{2}{-5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -5.
x^{2}+\frac{10}{-5}x=\frac{2}{-5}
A(z) -5 értékkel való osztás eltünteti a(z) -5 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=\frac{2}{-5}
10 elosztása a következővel: -5.
x^{2}-2x=-\frac{2}{5}
2 elosztása a következővel: -5.
x^{2}-2x+1=-\frac{2}{5}+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=\frac{3}{5}
Összeadjuk a következőket: -\frac{2}{5} és 1.
\left(x-1\right)^{2}=\frac{3}{5}
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{3}{5}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=\frac{\sqrt{15}}{5} x-1=-\frac{\sqrt{15}}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{15}}{5}+1 x=-\frac{\sqrt{15}}{5}+1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}