Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=-\frac{2}{3}\approx -0,666666667
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { 3 x + 2 } { 6 } \times \frac { x + 2 } { 3 } = 0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(3x+2\right)\times \frac{x+2}{3}=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 6,3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 6.
\frac{\left(3x+2\right)\left(x+2\right)}{3}=0
Kifejezzük a hányadost (\left(3x+2\right)\times \frac{x+2}{3}) egyetlen törtként.
\frac{3x^{2}+6x+2x+4}{3}=0
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (3x+2) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (x+2) minden tagjával.
\frac{3x^{2}+8x+4}{3}=0
Összevonjuk a következőket: 6x és 2x. Az eredmény 8x.
x^{2}+\frac{8}{3}x+\frac{4}{3}=0
Elosztjuk a kifejezés (3x^{2}+8x+4) minden tagját a(z) 3 értékkel. Az eredmény x^{2}+\frac{8}{3}x+\frac{4}{3}.
x=\frac{-\frac{8}{3}±\sqrt{\left(\frac{8}{3}\right)^{2}-4\times \frac{4}{3}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) \frac{8}{3} értéket b-be és a(z) \frac{4}{3} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\frac{8}{3}±\sqrt{\frac{64}{9}-4\times \frac{4}{3}}}{2}
A(z) \frac{8}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\frac{8}{3}±\sqrt{\frac{64}{9}-\frac{16}{3}}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{4}{3}.
x=\frac{-\frac{8}{3}±\sqrt{\frac{16}{9}}}{2}
\frac{64}{9} és -\frac{16}{3} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\frac{8}{3}±\frac{4}{3}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{16}{9}.
x=-\frac{\frac{4}{3}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{8}{3}±\frac{4}{3}}{2}). ± előjele pozitív. -\frac{8}{3} és \frac{4}{3} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=-\frac{2}{3}
-\frac{4}{3} elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{8}{3}±\frac{4}{3}}{2}). ± előjele negatív. \frac{4}{3} kivonása a következőből: -\frac{8}{3}: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=-2
-4 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{2}{3} x=-2
Megoldottuk az egyenletet.
\left(3x+2\right)\times \frac{x+2}{3}=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 6,3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 6.
\frac{\left(3x+2\right)\left(x+2\right)}{3}=0
Kifejezzük a hányadost (\left(3x+2\right)\times \frac{x+2}{3}) egyetlen törtként.
\frac{3x^{2}+6x+2x+4}{3}=0
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (3x+2) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (x+2) minden tagjával.
\frac{3x^{2}+8x+4}{3}=0
Összevonjuk a következőket: 6x és 2x. Az eredmény 8x.
x^{2}+\frac{8}{3}x+\frac{4}{3}=0
Elosztjuk a kifejezés (3x^{2}+8x+4) minden tagját a(z) 3 értékkel. Az eredmény x^{2}+\frac{8}{3}x+\frac{4}{3}.
x^{2}+\frac{8}{3}x=-\frac{4}{3}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{4}{3}. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
x^{2}+\frac{8}{3}x+\left(\frac{4}{3}\right)^{2}=-\frac{4}{3}+\left(\frac{4}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{8}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{4}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{4}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{8}{3}x+\frac{16}{9}=-\frac{4}{3}+\frac{16}{9}
A(z) \frac{4}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{8}{3}x+\frac{16}{9}=\frac{4}{9}
-\frac{4}{3} és \frac{16}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{4}{3}\right)^{2}=\frac{4}{9}
Tényezőkre x^{2}+\frac{8}{3}x+\frac{16}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{4}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{4}{3}=\frac{2}{3} x+\frac{4}{3}=-\frac{2}{3}
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{2}{3} x=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{4}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}