Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{19}\approx 4,358898944
x=-\sqrt{19}\approx -4,358898944
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+3\right)\times 3-\left(x-2\right)\times 2=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x+3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+3\right).
3x+9-\left(x-2\right)\times 2=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+3 és 3.
3x+9-\left(2x-4\right)=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 2.
3x+9-2x+4=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
2x-4 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x+9+4=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
Összevonjuk a következőket: 3x és -2x. Az eredmény x.
x+13=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
Összeadjuk a következőket: 9 és 4. Az eredmény 13.
x+13=x^{2}+x-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-2 és x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x+13-x^{2}=x-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x+13-x^{2}-x=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
13-x^{2}=-6
Összevonjuk a következőket: x és -x. Az eredmény 0.
-x^{2}=-6-13
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13.
-x^{2}=-19
Kivonjuk a(z) 13 értékből a(z) -6 értéket. Az eredmény -19.
x^{2}=\frac{-19}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}=19
A(z) \frac{-19}{-1} egyszerűsíthető 19 alakúvá, ha töröljük a mínuszjelet a számlálóból és a nevezőből.
x=\sqrt{19} x=-\sqrt{19}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
\left(x+3\right)\times 3-\left(x-2\right)\times 2=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x+3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+3\right).
3x+9-\left(x-2\right)\times 2=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+3 és 3.
3x+9-\left(2x-4\right)=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 2.
3x+9-2x+4=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
2x-4 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x+9+4=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
Összevonjuk a következőket: 3x és -2x. Az eredmény x.
x+13=\left(x-2\right)\left(x+3\right)
Összeadjuk a következőket: 9 és 4. Az eredmény 13.
x+13=x^{2}+x-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-2 és x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x+13-x^{2}=x-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x+13-x^{2}-x=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
13-x^{2}=-6
Összevonjuk a következőket: x és -x. Az eredmény 0.
13-x^{2}+6=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
19-x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 13 és 6. Az eredmény 19.
-x^{2}+19=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-1\right)\times 19}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 19 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\left(-1\right)\times 19}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{4\times 19}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{0±\sqrt{76}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 19.
x=\frac{0±2\sqrt{19}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 76.
x=\frac{0±2\sqrt{19}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-\sqrt{19}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±2\sqrt{19}}{-2}). ± előjele pozitív.
x=\sqrt{19}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±2\sqrt{19}}{-2}). ± előjele negatív.
x=-\sqrt{19} x=\sqrt{19}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}