Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

\left(x+2\right)\times 3-\left(x-2\right)\times 10=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).
3x+6-\left(x-2\right)\times 10=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 3.
3x+6-\left(10x-20\right)=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 10.
3x+6-10x+20=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
10x-20 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-7x+6+20=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
Összevonjuk a következőket: 3x és -10x. Az eredmény -7x.
-7x+26=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
Összeadjuk a következőket: 6 és 20. Az eredmény 26.
-7x+26=x^{2}-4
Vegyük a következőt: \left(x-2\right)\left(x+2\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 2.
-7x+26-x^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-7x+26-x^{2}+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
-7x+30-x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 26 és 4. Az eredmény 30.
-x^{2}-7x+30=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 30}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) 30 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\left(-1\right)\times 30}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49+4\times 30}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49+120}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 30.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{169}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 49 és 120.
x=\frac{-\left(-7\right)±13}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
x=\frac{7±13}{2\left(-1\right)}
-7 ellentettje 7.
x=\frac{7±13}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{20}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±13}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és 13.
x=-10
20 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±13}{-2}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: 7.
x=3
-6 elosztása a következővel: -2.
x=-10 x=3
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x+2\right)\times 3-\left(x-2\right)\times 10=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).
3x+6-\left(x-2\right)\times 10=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 3.
3x+6-\left(10x-20\right)=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 10.
3x+6-10x+20=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
10x-20 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-7x+6+20=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
Összevonjuk a következőket: 3x és -10x. Az eredmény -7x.
-7x+26=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
Összeadjuk a következőket: 6 és 20. Az eredmény 26.
-7x+26=x^{2}-4
Vegyük a következőt: \left(x-2\right)\left(x+2\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 2.
-7x+26-x^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-7x-x^{2}=-4-26
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 26.
-7x-x^{2}=-30
Kivonjuk a(z) 26 értékből a(z) -4 értéket. Az eredmény -30.
-x^{2}-7x=-30
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-7x}{-1}=-\frac{30}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{7}{-1}\right)x=-\frac{30}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+7x=-\frac{30}{-1}
-7 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+7x=30
-30 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+7x+\left(\frac{7}{2}\right)^{2}=30+\left(\frac{7}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+7x+\frac{49}{4}=30+\frac{49}{4}
A(z) \frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+7x+\frac{49}{4}=\frac{169}{4}
Összeadjuk a következőket: 30 és \frac{49}{4}.
\left(x+\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{169}{4}
Tényezőkre x^{2}+7x+\frac{49}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{7}{2}=\frac{13}{2} x+\frac{7}{2}=-\frac{13}{2}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-10
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{2}.