Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{6}}{3}\approx 0,816496581
x=-\frac{\sqrt{6}}{3}\approx -0,816496581
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x\times 3=2\times 1\times \frac{4}{2x}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x^{2},2x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2x^{2}.
6x=2\times 1\times \frac{4}{2x}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3. Az eredmény 6.
6x=2\times \frac{4}{2x}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 1. Az eredmény 2.
6x=\frac{2\times 4}{2x}
Kifejezzük a hányadost (2\times \frac{4}{2x}) egyetlen törtként.
6x=\frac{4}{x}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 2.
6x-\frac{4}{x}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{4}{x}.
\frac{6xx}{x}-\frac{4}{x}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 6x és \frac{x}{x}.
\frac{6xx-4}{x}=0
Mivel \frac{6xx}{x} és \frac{4}{x} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{6x^{2}-4}{x}=0
Elvégezzük a képletben (6xx-4) szereplő szorzásokat.
6x^{2}-4=0
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
6x^{2}=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}=\frac{4}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}=\frac{2}{3}
A törtet (\frac{4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{\sqrt{6}}{3} x=-\frac{\sqrt{6}}{3}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
2x\times 3=2\times 1\times \frac{4}{2x}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x^{2},2x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2x^{2}.
6x=2\times 1\times \frac{4}{2x}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3. Az eredmény 6.
6x=2\times \frac{4}{2x}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 1. Az eredmény 2.
6x=\frac{2\times 4}{2x}
Kifejezzük a hányadost (2\times \frac{4}{2x}) egyetlen törtként.
6x=\frac{4}{x}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 2.
6x-\frac{4}{x}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{4}{x}.
\frac{6xx}{x}-\frac{4}{x}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 6x és \frac{x}{x}.
\frac{6xx-4}{x}=0
Mivel \frac{6xx}{x} és \frac{4}{x} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{6x^{2}-4}{x}=0
Elvégezzük a képletben (6xx-4) szereplő szorzásokat.
6x^{2}-4=0
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 6\left(-4\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times 6\left(-4\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-24\left(-4\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{0±\sqrt{96}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -4.
x=\frac{0±4\sqrt{6}}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 96.
x=\frac{0±4\sqrt{6}}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{\sqrt{6}}{3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±4\sqrt{6}}{12}). ± előjele pozitív.
x=-\frac{\sqrt{6}}{3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±4\sqrt{6}}{12}). ± előjele negatív.
x=\frac{\sqrt{6}}{3} x=-\frac{\sqrt{6}}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}