Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{5}\approx 2.236067977
x=-\sqrt{5}\approx -2.236067977
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6\times 3-\left(3x^{2}-3\right)=1+x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{4}-1,2x^{2}+2,6-6x^{2} legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 6\left(x-1\right)\left(x+1\right)\left(x^{2}+1\right).
18-\left(3x^{2}-3\right)=1+x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 6 és 3. Az eredmény 18.
18-3x^{2}+3=1+x^{2}
3x^{2}-3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
21-3x^{2}=1+x^{2}
Összeadjuk a következőket: 18 és 3. Az eredmény 21.
21-3x^{2}-x^{2}=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
21-4x^{2}=1
Összevonjuk a következőket: -3x^{2} és -x^{2}. Az eredmény -4x^{2}.
-4x^{2}=1-21
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 21.
-4x^{2}=-20
Kivonjuk a(z) 21 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -20.
x^{2}=\frac{-20}{-4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -4.
x^{2}=5
Elosztjuk a(z) -20 értéket a(z) -4 értékkel. Az eredmény 5.
x=\sqrt{5} x=-\sqrt{5}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
6\times 3-\left(3x^{2}-3\right)=1+x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{4}-1,2x^{2}+2,6-6x^{2} legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 6\left(x-1\right)\left(x+1\right)\left(x^{2}+1\right).
18-\left(3x^{2}-3\right)=1+x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: 6 és 3. Az eredmény 18.
18-3x^{2}+3=1+x^{2}
3x^{2}-3 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
21-3x^{2}=1+x^{2}
Összeadjuk a következőket: 18 és 3. Az eredmény 21.
21-3x^{2}-1=x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
20-3x^{2}=x^{2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 21 értéket. Az eredmény 20.
20-3x^{2}-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
20-4x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -3x^{2} és -x^{2}. Az eredmény -4x^{2}.
-4x^{2}+20=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-4\right)\times 20}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 20 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\left(-4\right)\times 20}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{16\times 20}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{0±\sqrt{320}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és 20.
x=\frac{0±8\sqrt{5}}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 320.
x=\frac{0±8\sqrt{5}}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
x=-\sqrt{5}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±8\sqrt{5}}{-8}). ± előjele pozitív.
x=\sqrt{5}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±8\sqrt{5}}{-8}). ± előjele negatív.
x=-\sqrt{5} x=\sqrt{5}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}