Megoldás a(z) x változóra
x=2
x=-2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-1\right)\times 3+\left(x-1\right)\left(x+1\right)\times 2=\left(x+1\right)\times 3
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
3x-3+\left(x-1\right)\left(x+1\right)\times 2=\left(x+1\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és 3.
3x-3+\left(x^{2}-1\right)\times 2=\left(x+1\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x-3+2x^{2}-2=\left(x+1\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}-1 és 2.
3x-5+2x^{2}=\left(x+1\right)\times 3
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -5.
3x-5+2x^{2}=3x+3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
3x-5+2x^{2}-3x=3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
-5+2x^{2}=3
Összevonjuk a következőket: 3x és -3x. Az eredmény 0.
2x^{2}=3+5
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5.
2x^{2}=8
Összeadjuk a következőket: 3 és 5. Az eredmény 8.
x^{2}=\frac{8}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}=4
Elosztjuk a(z) 8 értéket a(z) 2 értékkel. Az eredmény 4.
x=2 x=-2
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
\left(x-1\right)\times 3+\left(x-1\right)\left(x+1\right)\times 2=\left(x+1\right)\times 3
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
3x-3+\left(x-1\right)\left(x+1\right)\times 2=\left(x+1\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és 3.
3x-3+\left(x^{2}-1\right)\times 2=\left(x+1\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x-3+2x^{2}-2=\left(x+1\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}-1 és 2.
3x-5+2x^{2}=\left(x+1\right)\times 3
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -5.
3x-5+2x^{2}=3x+3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
3x-5+2x^{2}-3x=3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
-5+2x^{2}=3
Összevonjuk a következőket: 3x és -3x. Az eredmény 0.
-5+2x^{2}-3=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
-8+2x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) -5 értéket. Az eredmény -8.
2x^{2}-8=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 2\left(-8\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times 2\left(-8\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-8\left(-8\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{0±\sqrt{64}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -8.
x=\frac{0±8}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{0±8}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=2
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±8}{4}). ± előjele pozitív. 8 elosztása a következővel: 4.
x=-2
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±8}{4}). ± előjele negatív. -8 elosztása a következővel: 4.
x=2 x=-2
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}