Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

6x=4x^{2}+16-20
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 8,2\times 2x\times 4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 16x.
6x=4x^{2}-4
Kivonjuk a(z) 20 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény -4.
6x-4x^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
6x-4x^{2}+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
3x-2x^{2}+2=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
-2x^{2}+3x+2=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=3 ab=-2\times 2=-4
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -2x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,4 -2,2
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám értéke nagyobb, mint a negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -4.
-1+4=3 -2+2=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege 3.
\left(-2x^{2}+4x\right)+\left(-x+2\right)
Átírjuk az értéket (-2x^{2}+3x+2) \left(-2x^{2}+4x\right)+\left(-x+2\right) alakban.
2x\left(-x+2\right)-x+2
Emelje ki a(z) 2x elemet a(z) -2x^{2}+4x kifejezésből.
\left(-x+2\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=-\frac{1}{2}
Az egyenlet megoldásainak megoldásához -x+2=0 és 2x+1=0.
6x=4x^{2}+16-20
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 8,2\times 2x\times 4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 16x.
6x=4x^{2}-4
Kivonjuk a(z) 20 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény -4.
6x-4x^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
6x-4x^{2}+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
-4x^{2}+6x+4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-4\right)\times 4}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-4\right)\times 4}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+16\times 4}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{-6±\sqrt{36+64}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és 4.
x=\frac{-6±\sqrt{100}}{2\left(-4\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 64.
x=\frac{-6±10}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{-6±10}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
x=\frac{4}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±10}{-8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 10.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{4}{-8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{16}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±10}{-8}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: -6.
x=2
-16 elosztása a következővel: -8.
x=-\frac{1}{2} x=2
Megoldottuk az egyenletet.
6x=4x^{2}+16-20
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 8,2\times 2x\times 4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 16x.
6x=4x^{2}-4
Kivonjuk a(z) 20 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény -4.
6x-4x^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
-4x^{2}+6x=-4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-4x^{2}+6x}{-4}=-\frac{4}{-4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -4.
x^{2}+\frac{6}{-4}x=-\frac{4}{-4}
A(z) -4 értékkel való osztás eltünteti a(z) -4 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{2}x=-\frac{4}{-4}
A törtet (\frac{6}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{3}{2}x=1
-4 elosztása a következővel: -4.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}=1+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=1+\frac{9}{16}
A(z) -\frac{3}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=\frac{25}{16}
Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{9}{16}.
\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}=\frac{25}{16}
A(z) x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{4}=\frac{5}{4} x-\frac{3}{4}=-\frac{5}{4}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{4}.