Megoldás a(z) x változóra
x=3
x=\frac{1}{2}=0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+1\right)\times 3+\left(2x-2\right)\times 3=\left(2x+2\right)x
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2x-2,x+1,x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(x-1\right)\left(x+1\right).
3x+3+\left(2x-2\right)\times 3=\left(2x+2\right)x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
3x+3+6x-6=\left(2x+2\right)x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x-2 és 3.
9x+3-6=\left(2x+2\right)x
Összevonjuk a következőket: 3x és 6x. Az eredmény 9x.
9x-3=\left(2x+2\right)x
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -3.
9x-3=2x^{2}+2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x+2 és x.
9x-3-2x^{2}=2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
9x-3-2x^{2}-2x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
7x-3-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 9x és -2x. Az eredmény 7x.
-2x^{2}+7x-3=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=7 ab=-2\left(-3\right)=6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -2x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,6 2,3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 6.
1+6=7 2+3=5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(-2x^{2}+6x\right)+\left(x-3\right)
Átírjuk az értéket (-2x^{2}+7x-3) \left(-2x^{2}+6x\right)+\left(x-3\right) alakban.
2x\left(-x+3\right)-\left(-x+3\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(-x+3\right)\left(2x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+3=0 és a 2x-1=0.
\left(x+1\right)\times 3+\left(2x-2\right)\times 3=\left(2x+2\right)x
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2x-2,x+1,x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(x-1\right)\left(x+1\right).
3x+3+\left(2x-2\right)\times 3=\left(2x+2\right)x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
3x+3+6x-6=\left(2x+2\right)x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x-2 és 3.
9x+3-6=\left(2x+2\right)x
Összevonjuk a következőket: 3x és 6x. Az eredmény 9x.
9x-3=\left(2x+2\right)x
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -3.
9x-3=2x^{2}+2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x+2 és x.
9x-3-2x^{2}=2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
9x-3-2x^{2}-2x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
7x-3-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 9x és -2x. Az eredmény 7x.
-2x^{2}+7x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\left(-2\right)\left(-3\right)}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\left(-2\right)\left(-3\right)}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49+8\left(-3\right)}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-7±\sqrt{49-24}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és -3.
x=\frac{-7±\sqrt{25}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 49 és -24.
x=\frac{-7±5}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
x=\frac{-7±5}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=-\frac{2}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±5}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 5.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{12}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±5}{-4}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: -7.
x=3
-12 elosztása a következővel: -4.
x=\frac{1}{2} x=3
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x+1\right)\times 3+\left(2x-2\right)\times 3=\left(2x+2\right)x
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2x-2,x+1,x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(x-1\right)\left(x+1\right).
3x+3+\left(2x-2\right)\times 3=\left(2x+2\right)x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
3x+3+6x-6=\left(2x+2\right)x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x-2 és 3.
9x+3-6=\left(2x+2\right)x
Összevonjuk a következőket: 3x és 6x. Az eredmény 9x.
9x-3=\left(2x+2\right)x
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -3.
9x-3=2x^{2}+2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x+2 és x.
9x-3-2x^{2}=2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
9x-3-2x^{2}-2x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
7x-3-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 9x és -2x. Az eredmény 7x.
7x-2x^{2}=3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
-2x^{2}+7x=3
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-2x^{2}+7x}{-2}=\frac{3}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{7}{-2}x=\frac{3}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{7}{2}x=\frac{3}{-2}
7 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{7}{2}x=-\frac{3}{2}
3 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{7}{2}x+\left(-\frac{7}{4}\right)^{2}=-\frac{3}{2}+\left(-\frac{7}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{7}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{7}{2}x+\frac{49}{16}=-\frac{3}{2}+\frac{49}{16}
A(z) -\frac{7}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{7}{2}x+\frac{49}{16}=\frac{25}{16}
-\frac{3}{2} és \frac{49}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{7}{4}\right)^{2}=\frac{25}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{7}{2}x+\frac{49}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{4}=\frac{5}{4} x-\frac{7}{4}=-\frac{5}{4}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}