Kiértékelés
\frac{1}{2}=0,5
Szorzattá alakítás
\frac{1}{2} = 0,5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\left(3+2\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right)}{\left(2+\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right)}\times \frac{\sqrt{2}-1}{\sqrt{2}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{3+2\sqrt{2}}{2+\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: 2-\sqrt{2}.
\frac{\left(3+2\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right)}{2^{2}-\left(\sqrt{2}\right)^{2}}\times \frac{\sqrt{2}-1}{\sqrt{2}}
Vegyük a következőt: \left(2+\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
\frac{\left(3+2\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right)}{4-2}\times \frac{\sqrt{2}-1}{\sqrt{2}}
Négyzetre emeljük a következőt: 2. Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{2}.
\frac{\left(3+2\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right)}{2}\times \frac{\sqrt{2}-1}{\sqrt{2}}
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 2.
\frac{\left(3+2\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right)}{2}\times \frac{\left(\sqrt{2}-1\right)\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{\sqrt{2}-1}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\frac{\left(3+2\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right)}{2}\times \frac{\left(\sqrt{2}-1\right)\sqrt{2}}{2}
\sqrt{2} négyzete 2.
\frac{\left(3+2\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{2}-1\right)\sqrt{2}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{\left(3+2\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right)}{2} és \frac{\left(\sqrt{2}-1\right)\sqrt{2}}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{\left(3+2\sqrt{2}\right)\left(2-\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{2}-1\right)\sqrt{2}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\frac{\left(6-3\sqrt{2}+4\sqrt{2}-2\left(\sqrt{2}\right)^{2}\right)\left(\sqrt{2}-1\right)\sqrt{2}}{4}
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (3+2\sqrt{2}) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (2-\sqrt{2}) minden tagjával.
\frac{\left(6+\sqrt{2}-2\left(\sqrt{2}\right)^{2}\right)\left(\sqrt{2}-1\right)\sqrt{2}}{4}
Összevonjuk a következőket: -3\sqrt{2} és 4\sqrt{2}. Az eredmény \sqrt{2}.
\frac{\left(6+\sqrt{2}-2\times 2\right)\left(\sqrt{2}-1\right)\sqrt{2}}{4}
\sqrt{2} négyzete 2.
\frac{\left(6+\sqrt{2}-4\right)\left(\sqrt{2}-1\right)\sqrt{2}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: -2 és 2. Az eredmény -4.
\frac{\left(2+\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{2}-1\right)\sqrt{2}}{4}
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény 2.
\frac{\left(2\sqrt{2}-2+\left(\sqrt{2}\right)^{2}-\sqrt{2}\right)\sqrt{2}}{4}
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (2+\sqrt{2}) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (\sqrt{2}-1) minden tagjával.
\frac{\left(2\sqrt{2}-2+2-\sqrt{2}\right)\sqrt{2}}{4}
\sqrt{2} négyzete 2.
\frac{\left(2\sqrt{2}-\sqrt{2}\right)\sqrt{2}}{4}
Összeadjuk a következőket: -2 és 2. Az eredmény 0.
\frac{\sqrt{2}\sqrt{2}}{4}
Összevonjuk a következőket: 2\sqrt{2} és -\sqrt{2}. Az eredmény \sqrt{2}.
\frac{2}{4}
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{2} és \sqrt{2}. Az eredmény 2.
\frac{1}{2}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}