Megoldás a(z) x változóra
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+1\right)\left(2x-7\right)-\left(x-4\right)\left(x+2\right)=x+6
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,4. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-4,x+1,\left(x-4\right)\left(x+1\right) legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-4\right)\left(x+1\right).
2x^{2}-5x-7-\left(x-4\right)\left(x+2\right)=x+6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+1 és 2x-7), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x-7-\left(x^{2}-2x-8\right)=x+6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-4 és x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x-7-x^{2}+2x+8=x+6
x^{2}-2x-8 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x^{2}-5x-7+2x+8=x+6
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -x^{2}. Az eredmény x^{2}.
x^{2}-3x-7+8=x+6
Összevonjuk a következőket: -5x és 2x. Az eredmény -3x.
x^{2}-3x+1=x+6
Összeadjuk a következőket: -7 és 8. Az eredmény 1.
x^{2}-3x+1-x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
x^{2}-4x+1=6
Összevonjuk a következőket: -3x és -x. Az eredmény -4x.
x^{2}-4x+1-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
x^{2}-4x-5=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -5.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\left(-5\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\left(-5\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+20}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -5.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{36}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 20.
x=\frac{-\left(-4\right)±6}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{4±6}{2}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±6}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 6.
x=5
10 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±6}{2}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: 4.
x=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
x=5 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
x=5
A változó (x) értéke nem lehet -1.
\left(x+1\right)\left(2x-7\right)-\left(x-4\right)\left(x+2\right)=x+6
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,4. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-4,x+1,\left(x-4\right)\left(x+1\right) legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-4\right)\left(x+1\right).
2x^{2}-5x-7-\left(x-4\right)\left(x+2\right)=x+6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+1 és 2x-7), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x-7-\left(x^{2}-2x-8\right)=x+6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-4 és x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x-7-x^{2}+2x+8=x+6
x^{2}-2x-8 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x^{2}-5x-7+2x+8=x+6
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -x^{2}. Az eredmény x^{2}.
x^{2}-3x-7+8=x+6
Összevonjuk a következőket: -5x és 2x. Az eredmény -3x.
x^{2}-3x+1=x+6
Összeadjuk a következőket: -7 és 8. Az eredmény 1.
x^{2}-3x+1-x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
x^{2}-4x+1=6
Összevonjuk a következőket: -3x és -x. Az eredmény -4x.
x^{2}-4x=6-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x^{2}-4x=5
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény 5.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=5+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=5+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=9
Összeadjuk a következőket: 5 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=9
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{9}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=3 x-2=-3
Egyszerűsítünk.
x=5 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
x=5
A változó (x) értéke nem lehet -1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}