Kiértékelés
\frac{2x}{2-x}
Differenciálás x szerint
\frac{4}{\left(x-2\right)^{2}}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{2x}{1+\frac{1}{\frac{1-x}{1-x}+\frac{x}{1-x}}}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{1-x}{1-x}.
\frac{2x}{1+\frac{1}{\frac{1-x+x}{1-x}}}
Mivel \frac{1-x}{1-x} és \frac{x}{1-x} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{2x}{1+\frac{1}{\frac{1}{1-x}}}
Összevonjuk a kifejezésben (1-x+x) szereplő egynemű tagokat.
\frac{2x}{1+1-x}
1 elosztása a következővel: \frac{1}{1-x}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{1-x} reciprokával.
\frac{2x}{2-x}
Összeadjuk a következőket: 1 és 1. Az eredmény 2.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}x}(\frac{2x}{1+\frac{1}{\frac{1-x}{1-x}+\frac{x}{1-x}}})
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{1-x}{1-x}.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}x}(\frac{2x}{1+\frac{1}{\frac{1-x+x}{1-x}}})
Mivel \frac{1-x}{1-x} és \frac{x}{1-x} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}x}(\frac{2x}{1+\frac{1}{\frac{1}{1-x}}})
Összevonjuk a kifejezésben (1-x+x) szereplő egynemű tagokat.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}x}(\frac{2x}{1+1-x})
1 elosztása a következővel: \frac{1}{1-x}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{1-x} reciprokával.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}x}(\frac{2x}{2-x})
Összeadjuk a következőket: 1 és 1. Az eredmény 2.
\frac{\left(-x^{1}+2\right)\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}x}(2x^{1})-2x^{1}\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}x}(-x^{1}+2)}{\left(-x^{1}+2\right)^{2}}
Bármely két differenciálható függvény esetén a két függvény hányadosának deriváltja egyenlő a nevező szorozva a számláló deriváltjával mínusz a számláló szorozva a nevező deriváltjával, majd ez az eredmény osztva a nevező négyzetével.
\frac{\left(-x^{1}+2\right)\times 2x^{1-1}-2x^{1}\left(-1\right)x^{1-1}}{\left(-x^{1}+2\right)^{2}}
Egy polinom deriváltja a tagok deriváltjainak összege. Bármely konstans tag deriváltja 0. ax^{n} deriváltja nax^{n-1}.
\frac{\left(-x^{1}+2\right)\times 2x^{0}-2x^{1}\left(-1\right)x^{0}}{\left(-x^{1}+2\right)^{2}}
Elvégezzük a számolást.
\frac{-x^{1}\times 2x^{0}+2\times 2x^{0}-2x^{1}\left(-1\right)x^{0}}{\left(-x^{1}+2\right)^{2}}
Felbontjuk a zárójelet a disztributivitás felhasználásával.
\frac{-2x^{1}+2\times 2x^{0}-2\left(-1\right)x^{1}}{\left(-x^{1}+2\right)^{2}}
Azonos alapú hatványok szorzásához összeadjuk a kitevőjüket.
\frac{-2x^{1}+4x^{0}-\left(-2x^{1}\right)}{\left(-x^{1}+2\right)^{2}}
Elvégezzük a számolást.
\frac{\left(-2-\left(-2\right)\right)x^{1}+4x^{0}}{\left(-x^{1}+2\right)^{2}}
Összevonjuk az egynemű kifejezéseket.
\frac{4x^{0}}{\left(-x^{1}+2\right)^{2}}
-2 kivonása a következőből: -2.
\frac{4x^{0}}{\left(-x+2\right)^{2}}
Minden t tagra, t^{1}=t.
\frac{4\times 1}{\left(-x+2\right)^{2}}
Az 0 kivételével minden t tagra, t^{0}=1.
\frac{4}{\left(-x+2\right)^{2}}
Minden t tagra, t\times 1=t és 1t=t.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}