Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{2}=-0,5
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}-9x-5=0
A változó (x) értéke nem lehet -3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+3.
a+b=-9 ab=2\left(-5\right)=-10
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-10 2,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -10.
1-10=-9 2-5=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(2x^{2}-10x\right)+\left(x-5\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-9x-5) \left(2x^{2}-10x\right)+\left(x-5\right) alakban.
2x\left(x-5\right)+x-5
Emelje ki a(z) 2x elemet a(z) 2x^{2}-10x kifejezésből.
\left(x-5\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=-\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a 2x+1=0.
2x^{2}-9x-5=0
A változó (x) értéke nem lehet -3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+3.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 2\left(-5\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 2\left(-5\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-8\left(-5\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81+40}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -5.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{121}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 81 és 40.
x=\frac{-\left(-9\right)±11}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
x=\frac{9±11}{2\times 2}
-9 ellentettje 9.
x=\frac{9±11}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{20}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±11}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 11.
x=5
20 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±11}{4}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: 9.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=5 x=-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-9x-5=0
A változó (x) értéke nem lehet -3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+3.
2x^{2}-9x=5
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{2x^{2}-9x}{2}=\frac{5}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{9}{2}x=\frac{5}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{5}{2}+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{9}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}=\frac{5}{2}+\frac{81}{16}
A(z) -\frac{9}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}=\frac{121}{16}
\frac{5}{2} és \frac{81}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{121}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{4}=\frac{11}{4} x-\frac{9}{4}=-\frac{11}{4}
Egyszerűsítünk.
x=5 x=-\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}