Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{5}=0,2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{2}{3}x+\frac{2}{3}\left(-2\right)=\frac{1}{4}\left(x-5\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{2}{3} és x-2.
\frac{2}{3}x+\frac{2\left(-2\right)}{3}=\frac{1}{4}\left(x-5\right)
Kifejezzük a hányadost (\frac{2}{3}\left(-2\right)) egyetlen törtként.
\frac{2}{3}x+\frac{-4}{3}=\frac{1}{4}\left(x-5\right)
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2. Az eredmény -4.
\frac{2}{3}x-\frac{4}{3}=\frac{1}{4}\left(x-5\right)
A(z) \frac{-4}{3} tört felírható -\frac{4}{3} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
\frac{2}{3}x-\frac{4}{3}=\frac{1}{4}x+\frac{1}{4}\left(-5\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{4} és x-5.
\frac{2}{3}x-\frac{4}{3}=\frac{1}{4}x+\frac{-5}{4}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{4} és -5. Az eredmény \frac{-5}{4}.
\frac{2}{3}x-\frac{4}{3}=\frac{1}{4}x-\frac{5}{4}
A(z) \frac{-5}{4} tört felírható -\frac{5}{4} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
\frac{2}{3}x-\frac{4}{3}-\frac{1}{4}x=-\frac{5}{4}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{1}{4}x.
\frac{5}{12}x-\frac{4}{3}=-\frac{5}{4}
Összevonjuk a következőket: \frac{2}{3}x és -\frac{1}{4}x. Az eredmény \frac{5}{12}x.
\frac{5}{12}x=-\frac{5}{4}+\frac{4}{3}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: \frac{4}{3}.
\frac{5}{12}x=-\frac{15}{12}+\frac{16}{12}
4 és 3 legkisebb közös többszöröse 12. Átalakítjuk a számokat (-\frac{5}{4} és \frac{4}{3}) törtekké, amelyek nevezője 12.
\frac{5}{12}x=\frac{-15+16}{12}
Mivel -\frac{15}{12} és \frac{16}{12} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{5}{12}x=\frac{1}{12}
Összeadjuk a következőket: -15 és 16. Az eredmény 1.
x=\frac{1}{12}\times \frac{12}{5}
Mindkét oldalt megszorozzuk \frac{5}{12} reciprokával, azaz ennyivel: \frac{12}{5}.
x=\frac{1\times 12}{12\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{12} és \frac{12}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x=\frac{1}{5}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 12.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}