Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{4}=0,25
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{2}{3}\times 6+\frac{2}{3}\left(-1\right)x-\frac{3}{4}\left(5-2x\right)=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{2}{3} és 6-x.
\frac{2\times 6}{3}+\frac{2}{3}\left(-1\right)x-\frac{3}{4}\left(5-2x\right)=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Kifejezzük a hányadost (\frac{2}{3}\times 6) egyetlen törtként.
\frac{12}{3}+\frac{2}{3}\left(-1\right)x-\frac{3}{4}\left(5-2x\right)=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6. Az eredmény 12.
4+\frac{2}{3}\left(-1\right)x-\frac{3}{4}\left(5-2x\right)=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Elosztjuk a(z) 12 értéket a(z) 3 értékkel. Az eredmény 4.
4-\frac{2}{3}x-\frac{3}{4}\left(5-2x\right)=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2}{3} és -1. Az eredmény -\frac{2}{3}.
4-\frac{2}{3}x-\frac{3}{4}\times 5-\frac{3}{4}\left(-2\right)x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -\frac{3}{4} és 5-2x.
4-\frac{2}{3}x+\frac{-3\times 5}{4}-\frac{3}{4}\left(-2\right)x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Kifejezzük a hányadost (-\frac{3}{4}\times 5) egyetlen törtként.
4-\frac{2}{3}x+\frac{-15}{4}-\frac{3}{4}\left(-2\right)x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Összeszorozzuk a következőket: -3 és 5. Az eredmény -15.
4-\frac{2}{3}x-\frac{15}{4}-\frac{3}{4}\left(-2\right)x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
A(z) \frac{-15}{4} tört felírható -\frac{15}{4} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
4-\frac{2}{3}x-\frac{15}{4}+\frac{-3\left(-2\right)}{4}x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Kifejezzük a hányadost (-\frac{3}{4}\left(-2\right)) egyetlen törtként.
4-\frac{2}{3}x-\frac{15}{4}+\frac{6}{4}x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Összeszorozzuk a következőket: -3 és -2. Az eredmény 6.
4-\frac{2}{3}x-\frac{15}{4}+\frac{3}{2}x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
A törtet (\frac{6}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\frac{16}{4}-\frac{2}{3}x-\frac{15}{4}+\frac{3}{2}x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Átalakítjuk a számot (4) törtté (\frac{16}{4}).
\frac{16-15}{4}-\frac{2}{3}x+\frac{3}{2}x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Mivel \frac{16}{4} és \frac{15}{4} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{1}{4}-\frac{2}{3}x+\frac{3}{2}x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Kivonjuk a(z) 15 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény 1.
\frac{1}{4}+\frac{5}{6}x=\frac{1}{6}\left(3-x\right)
Összevonjuk a következőket: -\frac{2}{3}x és \frac{3}{2}x. Az eredmény \frac{5}{6}x.
\frac{1}{4}+\frac{5}{6}x=\frac{1}{6}\times 3+\frac{1}{6}\left(-1\right)x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{6} és 3-x.
\frac{1}{4}+\frac{5}{6}x=\frac{3}{6}+\frac{1}{6}\left(-1\right)x
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{6} és 3. Az eredmény \frac{3}{6}.
\frac{1}{4}+\frac{5}{6}x=\frac{1}{2}+\frac{1}{6}\left(-1\right)x
A törtet (\frac{3}{6}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
\frac{1}{4}+\frac{5}{6}x=\frac{1}{2}-\frac{1}{6}x
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{6} és -1. Az eredmény -\frac{1}{6}.
\frac{1}{4}+\frac{5}{6}x+\frac{1}{6}x=\frac{1}{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: \frac{1}{6}x.
\frac{1}{4}+x=\frac{1}{2}
Összevonjuk a következőket: \frac{5}{6}x és \frac{1}{6}x. Az eredmény x.
x=\frac{1}{2}-\frac{1}{4}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{1}{4}.
x=\frac{2}{4}-\frac{1}{4}
2 és 4 legkisebb közös többszöröse 4. Átalakítjuk a számokat (\frac{1}{2} és \frac{1}{4}) törtekké, amelyek nevezője 4.
x=\frac{2-1}{4}
Mivel \frac{2}{4} és \frac{1}{4} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
x=\frac{1}{4}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}