Kiértékelés
\frac{3\sqrt{3}}{4}-\frac{\sqrt{6}}{3}+1\approx 1,482541525
Szorzattá alakítás
\frac{9 \sqrt{3} + 12 - 4 \sqrt{6}}{12} = 1,482541524748932
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
1-\left(\frac{1}{6}\sqrt{24}-\frac{3}{8}\sqrt{12}\right)
Elosztjuk a(z) 2 értéket a(z) 2 értékkel. Az eredmény 1.
1-\left(\frac{1}{6}\times 2\sqrt{6}-\frac{3}{8}\sqrt{12}\right)
Szorzattá alakítjuk a(z) 24=2^{2}\times 6 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 6}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{6}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
1-\left(\frac{2}{6}\sqrt{6}-\frac{3}{8}\sqrt{12}\right)
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{6} és 2. Az eredmény \frac{2}{6}.
1-\left(\frac{1}{3}\sqrt{6}-\frac{3}{8}\sqrt{12}\right)
A törtet (\frac{2}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
1-\left(\frac{1}{3}\sqrt{6}-\frac{3}{8}\times 2\sqrt{3}\right)
Szorzattá alakítjuk a(z) 12=2^{2}\times 3 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 3}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{3}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
1-\left(\frac{1}{3}\sqrt{6}+\frac{-3\times 2}{8}\sqrt{3}\right)
Kifejezzük a hányadost (-\frac{3}{8}\times 2) egyetlen törtként.
1-\left(\frac{1}{3}\sqrt{6}+\frac{-6}{8}\sqrt{3}\right)
Összeszorozzuk a következőket: -3 és 2. Az eredmény -6.
1-\left(\frac{1}{3}\sqrt{6}-\frac{3}{4}\sqrt{3}\right)
A törtet (\frac{-6}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
1-\frac{1}{3}\sqrt{6}-\left(-\frac{3}{4}\sqrt{3}\right)
\frac{1}{3}\sqrt{6}-\frac{3}{4}\sqrt{3} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
1-\frac{1}{3}\sqrt{6}+\frac{3}{4}\sqrt{3}
-\frac{3}{4}\sqrt{3} ellentettje \frac{3}{4}\sqrt{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}