Megoldás a(z) b változóra
b=\sqrt{3}+1\approx 2.732050808
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{2\times 2}{\sqrt{2}}=\frac{b}{\frac{\sqrt{2}+\sqrt{6}}{4}}
2 elosztása a következővel: \frac{\sqrt{2}}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 2 értéket megszorozzuk a(z) \frac{\sqrt{2}}{2} reciprokával.
\frac{4}{\sqrt{2}}=\frac{b}{\frac{\sqrt{2}+\sqrt{6}}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\frac{4\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}=\frac{b}{\frac{\sqrt{2}+\sqrt{6}}{4}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{4}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\frac{4\sqrt{2}}{2}=\frac{b}{\frac{\sqrt{2}+\sqrt{6}}{4}}
\sqrt{2} négyzete 2.
2\sqrt{2}=\frac{b}{\frac{\sqrt{2}+\sqrt{6}}{4}}
Elosztjuk a(z) 4\sqrt{2} értéket a(z) 2 értékkel. Az eredmény 2\sqrt{2}.
2\sqrt{2}=\frac{b\times 4}{\sqrt{2}+\sqrt{6}}
b elosztása a következővel: \frac{\sqrt{2}+\sqrt{6}}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) b értéket megszorozzuk a(z) \frac{\sqrt{2}+\sqrt{6}}{4} reciprokával.
2\sqrt{2}=\frac{b\times 4\left(\sqrt{2}-\sqrt{6}\right)}{\left(\sqrt{2}+\sqrt{6}\right)\left(\sqrt{2}-\sqrt{6}\right)}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{b\times 4}{\sqrt{2}+\sqrt{6}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}-\sqrt{6}.
2\sqrt{2}=\frac{b\times 4\left(\sqrt{2}-\sqrt{6}\right)}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}-\left(\sqrt{6}\right)^{2}}
Vegyük a következőt: \left(\sqrt{2}+\sqrt{6}\right)\left(\sqrt{2}-\sqrt{6}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
2\sqrt{2}=\frac{b\times 4\left(\sqrt{2}-\sqrt{6}\right)}{2-6}
Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{2}. Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{6}.
2\sqrt{2}=\frac{b\times 4\left(\sqrt{2}-\sqrt{6}\right)}{-4}
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -4.
2\sqrt{2}=b\left(-1\right)\left(\sqrt{2}-\sqrt{6}\right)
Kiejtjük ezt a két értéket: -4 és -4.
2\sqrt{2}=-b\sqrt{2}+b\sqrt{6}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: b\left(-1\right) és \sqrt{2}-\sqrt{6}.
-b\sqrt{2}+b\sqrt{6}=2\sqrt{2}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\left(-\sqrt{2}+\sqrt{6}\right)b=2\sqrt{2}
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel b.
\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)b=2\sqrt{2}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)b}{\sqrt{6}-\sqrt{2}}=\frac{2\sqrt{2}}{\sqrt{6}-\sqrt{2}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -\sqrt{2}+\sqrt{6}.
b=\frac{2\sqrt{2}}{\sqrt{6}-\sqrt{2}}
A(z) -\sqrt{2}+\sqrt{6} értékkel való osztás eltünteti a(z) -\sqrt{2}+\sqrt{6} értékkel való szorzást.
b=\sqrt{3}+1
2\sqrt{2} elosztása a következővel: -\sqrt{2}+\sqrt{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}