Megoldás a(z) h változóra
h=-8
h=4
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\times 16=\left(h+4\right)h
A változó (h) értéke nem lehet -4, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk h+4,2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(h+4\right).
32=\left(h+4\right)h
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 16. Az eredmény 32.
32=h^{2}+4h
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: h+4 és h.
h^{2}+4h=32
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
h^{2}+4h-32=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 32.
h=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-32\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -32 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
h=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-32\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
h=\frac{-4±\sqrt{16+128}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -32.
h=\frac{-4±\sqrt{144}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 128.
h=\frac{-4±12}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
h=\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (h=\frac{-4±12}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 12.
h=4
8 elosztása a következővel: 2.
h=-\frac{16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (h=\frac{-4±12}{2}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: -4.
h=-8
-16 elosztása a következővel: 2.
h=4 h=-8
Megoldottuk az egyenletet.
2\times 16=\left(h+4\right)h
A változó (h) értéke nem lehet -4, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk h+4,2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(h+4\right).
32=\left(h+4\right)h
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 16. Az eredmény 32.
32=h^{2}+4h
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: h+4 és h.
h^{2}+4h=32
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
h^{2}+4h+2^{2}=32+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
h^{2}+4h+4=32+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
h^{2}+4h+4=36
Összeadjuk a következőket: 32 és 4.
\left(h+2\right)^{2}=36
Tényezőkre h^{2}+4h+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(h+2\right)^{2}}=\sqrt{36}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
h+2=6 h+2=-6
Egyszerűsítünk.
h=4 h=-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}