Megoldás a(z) x változóra
x=-9
x=8
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x\times 140-\left(x-1\right)\times 144=2x\left(x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 0,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x-1\right).
x\times 140-\left(144x-144\right)=2x\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és 144.
x\times 140-144x+144=2x\left(x-1\right)
144x-144 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-4x+144=2x\left(x-1\right)
Összevonjuk a következőket: x\times 140 és -144x. Az eredmény -4x.
-4x+144=2x^{2}-2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x-1.
-4x+144-2x^{2}=-2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-4x+144-2x^{2}+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-2x+144-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -4x és 2x. Az eredmény -2x.
-x+72-x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
-x^{2}-x+72=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-1 ab=-72=-72
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+72 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-72 2,-36 3,-24 4,-18 6,-12 8,-9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -72.
1-72=-71 2-36=-34 3-24=-21 4-18=-14 6-12=-6 8-9=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=8 b=-9
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(-x^{2}+8x\right)+\left(-9x+72\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-x+72) \left(-x^{2}+8x\right)+\left(-9x+72\right) alakban.
x\left(-x+8\right)+9\left(-x+8\right)
A x a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(-x+8\right)\left(x+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+8 általános kifejezést a zárójelből.
x=8 x=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+8=0 és a x+9=0.
x\times 140-\left(x-1\right)\times 144=2x\left(x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 0,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x-1\right).
x\times 140-\left(144x-144\right)=2x\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és 144.
x\times 140-144x+144=2x\left(x-1\right)
144x-144 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-4x+144=2x\left(x-1\right)
Összevonjuk a következőket: x\times 140 és -144x. Az eredmény -4x.
-4x+144=2x^{2}-2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x-1.
-4x+144-2x^{2}=-2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-4x+144-2x^{2}+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-2x+144-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -4x és 2x. Az eredmény -2x.
-2x^{2}-2x+144=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-2\right)\times 144}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 144 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-2\right)\times 144}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+8\times 144}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+1152}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 144.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{1156}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 1152.
x=\frac{-\left(-2\right)±34}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1156.
x=\frac{2±34}{2\left(-2\right)}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±34}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{36}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±34}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 34.
x=-9
36 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{32}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±34}{-4}). ± előjele negatív. 34 kivonása a következőből: 2.
x=8
-32 elosztása a következővel: -4.
x=-9 x=8
Megoldottuk az egyenletet.
x\times 140-\left(x-1\right)\times 144=2x\left(x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 0,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x-1\right).
x\times 140-\left(144x-144\right)=2x\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és 144.
x\times 140-144x+144=2x\left(x-1\right)
144x-144 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-4x+144=2x\left(x-1\right)
Összevonjuk a következőket: x\times 140 és -144x. Az eredmény -4x.
-4x+144=2x^{2}-2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x-1.
-4x+144-2x^{2}=-2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
-4x+144-2x^{2}+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-2x+144-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -4x és 2x. Az eredmény -2x.
-2x-2x^{2}=-144
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 144. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-2x^{2}-2x=-144
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-2x^{2}-2x}{-2}=-\frac{144}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\left(-\frac{2}{-2}\right)x=-\frac{144}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=-\frac{144}{-2}
-2 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+x=72
-144 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=72+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=72+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{289}{4}
Összeadjuk a következőket: 72 és \frac{1}{4}.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{289}{4}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{289}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{17}{2} x+\frac{1}{2}=-\frac{17}{2}
Egyszerűsítünk.
x=8 x=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}