Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{10}{13}\approx -0,769230769
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{13}{4}x^{2}-4x-5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times \frac{13}{4}\left(-5\right)}}{2\times \frac{13}{4}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{13}{4} értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times \frac{13}{4}\left(-5\right)}}{2\times \frac{13}{4}}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-13\left(-5\right)}}{2\times \frac{13}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{13}{4}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+65}}{2\times \frac{13}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: -13 és -5.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{81}}{2\times \frac{13}{4}}
Összeadjuk a következőket: 16 és 65.
x=\frac{-\left(-4\right)±9}{2\times \frac{13}{4}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
x=\frac{4±9}{2\times \frac{13}{4}}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±9}{\frac{13}{2}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{13}{4}.
x=\frac{13}{\frac{13}{2}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±9}{\frac{13}{2}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 9.
x=2
13 elosztása a következővel: \frac{13}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 13 értéket megszorozzuk a(z) \frac{13}{2} reciprokával.
x=-\frac{5}{\frac{13}{2}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±9}{\frac{13}{2}}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: 4.
x=-\frac{10}{13}
-5 elosztása a következővel: \frac{13}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -5 értéket megszorozzuk a(z) \frac{13}{2} reciprokával.
x=2 x=-\frac{10}{13}
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{13}{4}x^{2}-4x-5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{13}{4}x^{2}-4x-5-\left(-5\right)=-\left(-5\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
\frac{13}{4}x^{2}-4x=-\left(-5\right)
Ha kivonjuk a(z) -5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{13}{4}x^{2}-4x=5
-5 kivonása a következőből: 0.
\frac{\frac{13}{4}x^{2}-4x}{\frac{13}{4}}=\frac{5}{\frac{13}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{13}{4}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x^{2}+\left(-\frac{4}{\frac{13}{4}}\right)x=\frac{5}{\frac{13}{4}}
A(z) \frac{13}{4} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{13}{4} értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{16}{13}x=\frac{5}{\frac{13}{4}}
-4 elosztása a következővel: \frac{13}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -4 értéket megszorozzuk a(z) \frac{13}{4} reciprokával.
x^{2}-\frac{16}{13}x=\frac{20}{13}
5 elosztása a következővel: \frac{13}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 5 értéket megszorozzuk a(z) \frac{13}{4} reciprokával.
x^{2}-\frac{16}{13}x+\left(-\frac{8}{13}\right)^{2}=\frac{20}{13}+\left(-\frac{8}{13}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{16}{13} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{8}{13}. Ezután hozzáadjuk -\frac{8}{13} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{16}{13}x+\frac{64}{169}=\frac{20}{13}+\frac{64}{169}
A(z) -\frac{8}{13} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{16}{13}x+\frac{64}{169}=\frac{324}{169}
\frac{20}{13} és \frac{64}{169} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{8}{13}\right)^{2}=\frac{324}{169}
Tényezőkre x^{2}-\frac{16}{13}x+\frac{64}{169}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{8}{13}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{324}{169}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{8}{13}=\frac{18}{13} x-\frac{8}{13}=-\frac{18}{13}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-\frac{10}{13}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{8}{13}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}