Megoldás a(z) t változóra
t=\frac{\sqrt{65}}{10}-\frac{1}{2}\approx 0,306225775
t=-\frac{\sqrt{65}}{10}-\frac{1}{2}\approx -1,306225775
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-5\left(1-t^{3}\right)=7\left(t-1\right)
A változó (t) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 1-t,5 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 5\left(t-1\right).
-5+5t^{3}=7\left(t-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -5 és 1-t^{3}.
-5+5t^{3}=7t-7
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 7 és t-1.
-5+5t^{3}-7t=-7
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7t.
-5+5t^{3}-7t+7=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 7.
2+5t^{3}-7t=0
Összeadjuk a következőket: -5 és 7. Az eredmény 2.
5t^{3}-7t+2=0
Átrendezzük az egyenletet, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
±\frac{2}{5},±2,±\frac{1}{5},±1
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) 2 állandónak, és q osztója a(z) 5 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
t=1
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
5t^{2}+5t-2=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) t-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) 5t^{3}-7t+2 értéket a(z) t-1 értékkel. Az eredmény 5t^{2}+5t-2. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
t=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 5\left(-2\right)}}{2\times 5}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben.
t=\frac{-5±\sqrt{65}}{10}
Elvégezzük a számításokat.
t=-\frac{\sqrt{65}}{10}-\frac{1}{2} t=\frac{\sqrt{65}}{10}-\frac{1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (5t^{2}+5t-2=0). ± előjele pozitív, ± előjele pedig negatív.
t\in \emptyset
Azon értékek eltávolítása, amelyeket a változó nem vehet fel.
t=1 t=-\frac{\sqrt{65}}{10}-\frac{1}{2} t=\frac{\sqrt{65}}{10}-\frac{1}{2}
Listát készítünk az összes lehetséges megoldásról.
t=\frac{\sqrt{65}}{10}-\frac{1}{2} t=-\frac{\sqrt{65}}{10}-\frac{1}{2}
A változó (t) értéke nem lehet 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}