Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

x+2-4=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x^{2}-4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).
x-2=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2.
x-2=x^{2}-4
Vegyük a következőt: \left(x-2\right)\left(x+2\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x-2-x^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x-2-x^{2}+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
x+2-x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -2 és 4. Az eredmény 2.
-x^{2}+x+2=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=1 ab=-2=-2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=2 b=-1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+2x\right)+\left(-x+2\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+x+2) \left(-x^{2}+2x\right)+\left(-x+2\right) alakban.
-x\left(x-2\right)-\left(x-2\right)
A -x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-2\right)\left(-x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a -x-1=0.
x=-1
A változó (x) értéke nem lehet 2.
x+2-4=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x^{2}-4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).
x-2=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2.
x-2=x^{2}-4
Vegyük a következőt: \left(x-2\right)\left(x+2\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x-2-x^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x-2-x^{2}+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
x+2-x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -2 és 4. Az eredmény 2.
-x^{2}+x+2=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-1\right)\times 2}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-1\right)\times 2}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+4\times 2}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2.
x=\frac{-1±\sqrt{9}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 8.
x=\frac{-1±3}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{-1±3}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±3}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 3.
x=-1
2 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±3}{-2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -1.
x=2
-4 elosztása a következővel: -2.
x=-1 x=2
Megoldottuk az egyenletet.
x=-1
A változó (x) értéke nem lehet 2.
x+2-4=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x^{2}-4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).
x-2=\left(x-2\right)\left(x+2\right)
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2.
x-2=x^{2}-4
Vegyük a következőt: \left(x-2\right)\left(x+2\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x-2-x^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x-x^{2}=-4+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
x-x^{2}=-2
Összeadjuk a következőket: -4 és 2. Az eredmény -2.
-x^{2}+x=-2
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+x}{-1}=-\frac{2}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{1}{-1}x=-\frac{2}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-x=-\frac{2}{-1}
1 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-x=2
-2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=2+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=2+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: 2 és \frac{1}{4}.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=\frac{3}{2} x-\frac{1}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
x=-1
A változó (x) értéke nem lehet 2.