Megoldás a(z) x változóra
x=5
x = \frac{8}{5} = 1\frac{3}{5} = 1,6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x-16+4x-4=5\left(x-4\right)\left(x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 1,4. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x-4,4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 4\left(x-4\right)\left(x-1\right).
8x-16-4=5\left(x-4\right)\left(x-1\right)
Összevonjuk a következőket: 4x és 4x. Az eredmény 8x.
8x-20=5\left(x-4\right)\left(x-1\right)
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -16 értéket. Az eredmény -20.
8x-20=\left(5x-20\right)\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x-4.
8x-20=5x^{2}-25x+20
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5x-20 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
8x-20-5x^{2}=-25x+20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
8x-20-5x^{2}+25x=20
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 25x.
33x-20-5x^{2}=20
Összevonjuk a következőket: 8x és 25x. Az eredmény 33x.
33x-20-5x^{2}-20=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 20.
33x-40-5x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 20 értékből a(z) -20 értéket. Az eredmény -40.
-5x^{2}+33x-40=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-33±\sqrt{33^{2}-4\left(-5\right)\left(-40\right)}}{2\left(-5\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -5 értéket a-ba, a(z) 33 értéket b-be és a(z) -40 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-33±\sqrt{1089-4\left(-5\right)\left(-40\right)}}{2\left(-5\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 33.
x=\frac{-33±\sqrt{1089+20\left(-40\right)}}{2\left(-5\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -5.
x=\frac{-33±\sqrt{1089-800}}{2\left(-5\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 20 és -40.
x=\frac{-33±\sqrt{289}}{2\left(-5\right)}
Összeadjuk a következőket: 1089 és -800.
x=\frac{-33±17}{2\left(-5\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 289.
x=\frac{-33±17}{-10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -5.
x=-\frac{16}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-33±17}{-10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -33 és 17.
x=\frac{8}{5}
A törtet (\frac{-16}{-10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{50}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-33±17}{-10}). ± előjele negatív. 17 kivonása a következőből: -33.
x=5
-50 elosztása a következővel: -10.
x=\frac{8}{5} x=5
Megoldottuk az egyenletet.
4x-16+4x-4=5\left(x-4\right)\left(x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 1,4. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x-4,4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 4\left(x-4\right)\left(x-1\right).
8x-16-4=5\left(x-4\right)\left(x-1\right)
Összevonjuk a következőket: 4x és 4x. Az eredmény 8x.
8x-20=5\left(x-4\right)\left(x-1\right)
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -16 értéket. Az eredmény -20.
8x-20=\left(5x-20\right)\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x-4.
8x-20=5x^{2}-25x+20
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5x-20 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
8x-20-5x^{2}=-25x+20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
8x-20-5x^{2}+25x=20
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 25x.
33x-20-5x^{2}=20
Összevonjuk a következőket: 8x és 25x. Az eredmény 33x.
33x-5x^{2}=20+20
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 20.
33x-5x^{2}=40
Összeadjuk a következőket: 20 és 20. Az eredmény 40.
-5x^{2}+33x=40
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-5x^{2}+33x}{-5}=\frac{40}{-5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -5.
x^{2}+\frac{33}{-5}x=\frac{40}{-5}
A(z) -5 értékkel való osztás eltünteti a(z) -5 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{33}{5}x=\frac{40}{-5}
33 elosztása a következővel: -5.
x^{2}-\frac{33}{5}x=-8
40 elosztása a következővel: -5.
x^{2}-\frac{33}{5}x+\left(-\frac{33}{10}\right)^{2}=-8+\left(-\frac{33}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{33}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{33}{10}. Ezután hozzáadjuk -\frac{33}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{33}{5}x+\frac{1089}{100}=-8+\frac{1089}{100}
A(z) -\frac{33}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{33}{5}x+\frac{1089}{100}=\frac{289}{100}
Összeadjuk a következőket: -8 és \frac{1089}{100}.
\left(x-\frac{33}{10}\right)^{2}=\frac{289}{100}
Tényezőkre x^{2}-\frac{33}{5}x+\frac{1089}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{33}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{289}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{33}{10}=\frac{17}{10} x-\frac{33}{10}=-\frac{17}{10}
Egyszerűsítünk.
x=5 x=\frac{8}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{33}{10}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}