Megoldás a(z) x változóra
x=-4
x=6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x+24+4x+4x\left(x+6\right)\left(-\frac{1}{4}\right)=0
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -6,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+6,4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 4x\left(x+6\right).
8x+24+4x\left(x+6\right)\left(-\frac{1}{4}\right)=0
Összevonjuk a következőket: 4x és 4x. Az eredmény 8x.
8x+24-x\left(x+6\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -\frac{1}{4}. Az eredmény -1.
8x+24-x^{2}-6x=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -x és x+6.
2x+24-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 8x és -6x. Az eredmény 2x.
-x^{2}+2x+24=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=2 ab=-24=-24
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+24 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,24 -2,12 -3,8 -4,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -24.
-1+24=23 -2+12=10 -3+8=5 -4+6=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=-4
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(-x^{2}+6x\right)+\left(-4x+24\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+2x+24) \left(-x^{2}+6x\right)+\left(-4x+24\right) alakban.
-x\left(x-6\right)-4\left(x-6\right)
A -x a második csoportban lévő első és -4 faktort.
\left(x-6\right)\left(-x-4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-6 általános kifejezést a zárójelből.
x=6 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-6=0 és a -x-4=0.
4x+24+4x+4x\left(x+6\right)\left(-\frac{1}{4}\right)=0
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -6,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+6,4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 4x\left(x+6\right).
8x+24+4x\left(x+6\right)\left(-\frac{1}{4}\right)=0
Összevonjuk a következőket: 4x és 4x. Az eredmény 8x.
8x+24-x\left(x+6\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -\frac{1}{4}. Az eredmény -1.
8x+24-x^{2}-6x=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -x és x+6.
2x+24-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 8x és -6x. Az eredmény 2x.
-x^{2}+2x+24=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-1\right)\times 24}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 24 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-1\right)\times 24}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+4\times 24}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-2±\sqrt{4+96}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 24.
x=\frac{-2±\sqrt{100}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 96.
x=\frac{-2±10}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{-2±10}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{8}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±10}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 10.
x=-4
8 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{12}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±10}{-2}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: -2.
x=6
-12 elosztása a következővel: -2.
x=-4 x=6
Megoldottuk az egyenletet.
4x+24+4x+4x\left(x+6\right)\left(-\frac{1}{4}\right)=0
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -6,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+6,4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 4x\left(x+6\right).
8x+24+4x\left(x+6\right)\left(-\frac{1}{4}\right)=0
Összevonjuk a következőket: 4x és 4x. Az eredmény 8x.
8x+24-x\left(x+6\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -\frac{1}{4}. Az eredmény -1.
8x+24-x^{2}-6x=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -x és x+6.
2x+24-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 8x és -6x. Az eredmény 2x.
2x-x^{2}=-24
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 24. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-x^{2}+2x=-24
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+2x}{-1}=-\frac{24}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{2}{-1}x=-\frac{24}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=-\frac{24}{-1}
2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-2x=24
-24 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-2x+1=24+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=25
Összeadjuk a következőket: 24 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=25
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{25}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=5 x-1=-5
Egyszerűsítünk.
x=6 x=-4
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}