Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{3 \sqrt{2}}{2} \approx 2,121320344
x = -\frac{3 \sqrt{2}}{2} \approx -2,121320344
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
1+\left(1+x\right)\left(2+x\right)=\left(x-1\right)\left(x+2\right)\times 3
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,-1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{3}+2x^{2}-x-2,1-x,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right)\left(x+2\right).
1+2+3x+x^{2}=\left(x-1\right)\left(x+2\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (1+x és 2+x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3+3x+x^{2}=\left(x-1\right)\left(x+2\right)\times 3
Összeadjuk a következőket: 1 és 2. Az eredmény 3.
3+3x+x^{2}=\left(x^{2}+x-2\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3+3x+x^{2}=3x^{2}+3x-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}+x-2 és 3.
3+3x+x^{2}-3x^{2}=3x-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
3+3x-2x^{2}=3x-6
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -3x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
3+3x-2x^{2}-3x=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
3-2x^{2}=-6
Összevonjuk a következőket: 3x és -3x. Az eredmény 0.
-2x^{2}=-6-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
-2x^{2}=-9
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) -6 értéket. Az eredmény -9.
x^{2}=\frac{-9}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}=\frac{9}{2}
A(z) \frac{-9}{-2} egyszerűsíthető \frac{9}{2} alakúvá, ha töröljük a mínuszjelet a számlálóból és a nevezőből.
x=\frac{3\sqrt{2}}{2} x=-\frac{3\sqrt{2}}{2}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
1+\left(1+x\right)\left(2+x\right)=\left(x-1\right)\left(x+2\right)\times 3
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,-1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{3}+2x^{2}-x-2,1-x,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right)\left(x+2\right).
1+2+3x+x^{2}=\left(x-1\right)\left(x+2\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (1+x és 2+x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3+3x+x^{2}=\left(x-1\right)\left(x+2\right)\times 3
Összeadjuk a következőket: 1 és 2. Az eredmény 3.
3+3x+x^{2}=\left(x^{2}+x-2\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3+3x+x^{2}=3x^{2}+3x-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}+x-2 és 3.
3+3x+x^{2}-3x^{2}=3x-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
3+3x-2x^{2}=3x-6
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -3x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
3+3x-2x^{2}-3x=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
3-2x^{2}=-6
Összevonjuk a következőket: 3x és -3x. Az eredmény 0.
3-2x^{2}+6=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
9-2x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 3 és 6. Az eredmény 9.
-2x^{2}+9=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-2\right)\times 9}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\left(-2\right)\times 9}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{8\times 9}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{0±\sqrt{72}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 9.
x=\frac{0±6\sqrt{2}}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 72.
x=\frac{0±6\sqrt{2}}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=-\frac{3\sqrt{2}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±6\sqrt{2}}{-4}). ± előjele pozitív.
x=\frac{3\sqrt{2}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±6\sqrt{2}}{-4}). ± előjele negatív.
x=-\frac{3\sqrt{2}}{2} x=\frac{3\sqrt{2}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}