Megoldás a(z) x változóra
x=-24
x=80
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
48x+48x+1920=x\left(x+40\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -40,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+40,x,48 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 48x\left(x+40\right).
96x+1920=x\left(x+40\right)
Összevonjuk a következőket: 48x és 48x. Az eredmény 96x.
96x+1920=x^{2}+40x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+40.
96x+1920-x^{2}=40x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
96x+1920-x^{2}-40x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 40x.
56x+1920-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 96x és -40x. Az eredmény 56x.
-x^{2}+56x+1920=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=56 ab=-1920=-1920
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+1920 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,1920 -2,960 -3,640 -4,480 -5,384 -6,320 -8,240 -10,192 -12,160 -15,128 -16,120 -20,96 -24,80 -30,64 -32,60 -40,48
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -1920.
-1+1920=1919 -2+960=958 -3+640=637 -4+480=476 -5+384=379 -6+320=314 -8+240=232 -10+192=182 -12+160=148 -15+128=113 -16+120=104 -20+96=76 -24+80=56 -30+64=34 -32+60=28 -40+48=8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=80 b=-24
A megoldás az a pár, amelynek összege 56.
\left(-x^{2}+80x\right)+\left(-24x+1920\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+56x+1920) \left(-x^{2}+80x\right)+\left(-24x+1920\right) alakban.
-x\left(x-80\right)-24\left(x-80\right)
A -x a második csoportban lévő első és -24 faktort.
\left(x-80\right)\left(-x-24\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-80 általános kifejezést a zárójelből.
x=80 x=-24
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-80=0 és a -x-24=0.
48x+48x+1920=x\left(x+40\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -40,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+40,x,48 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 48x\left(x+40\right).
96x+1920=x\left(x+40\right)
Összevonjuk a következőket: 48x és 48x. Az eredmény 96x.
96x+1920=x^{2}+40x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+40.
96x+1920-x^{2}=40x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
96x+1920-x^{2}-40x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 40x.
56x+1920-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 96x és -40x. Az eredmény 56x.
-x^{2}+56x+1920=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-56±\sqrt{56^{2}-4\left(-1\right)\times 1920}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 56 értéket b-be és a(z) 1920 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-56±\sqrt{3136-4\left(-1\right)\times 1920}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 56.
x=\frac{-56±\sqrt{3136+4\times 1920}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-56±\sqrt{3136+7680}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 1920.
x=\frac{-56±\sqrt{10816}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 3136 és 7680.
x=\frac{-56±104}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 10816.
x=\frac{-56±104}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{48}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-56±104}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -56 és 104.
x=-24
48 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{160}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-56±104}{-2}). ± előjele negatív. 104 kivonása a következőből: -56.
x=80
-160 elosztása a következővel: -2.
x=-24 x=80
Megoldottuk az egyenletet.
48x+48x+1920=x\left(x+40\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -40,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+40,x,48 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 48x\left(x+40\right).
96x+1920=x\left(x+40\right)
Összevonjuk a következőket: 48x és 48x. Az eredmény 96x.
96x+1920=x^{2}+40x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+40.
96x+1920-x^{2}=40x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
96x+1920-x^{2}-40x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 40x.
56x+1920-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 96x és -40x. Az eredmény 56x.
56x-x^{2}=-1920
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1920. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-x^{2}+56x=-1920
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+56x}{-1}=-\frac{1920}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{56}{-1}x=-\frac{1920}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-56x=-\frac{1920}{-1}
56 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-56x=1920
-1920 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-56x+\left(-28\right)^{2}=1920+\left(-28\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -56 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -28. Ezután hozzáadjuk -28 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-56x+784=1920+784
Négyzetre emeljük a következőt: -28.
x^{2}-56x+784=2704
Összeadjuk a következőket: 1920 és 784.
\left(x-28\right)^{2}=2704
Tényezőkre x^{2}-56x+784. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-28\right)^{2}}=\sqrt{2704}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-28=52 x-28=-52
Egyszerűsítünk.
x=80 x=-24
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 28.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}