1/x+2+x/x-2=2/x^2-4 megoldása

$$\frac { 1 } { x + 2 } + \frac { x } { x - 2 } = \frac { 2 } { x ^ { 2 } - 4 }$$

Megoldás a(z) x változóra

$$x=-4$$

$$x=1$$

A tényezőkre bontás lépései

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+2,x-2,x^{2}-4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).

$$x-2+\left(x+2\right)x=2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és x.

$$x-2+x^{2}+2x=2$$

Összevonjuk a következőket: x és 2x. Az eredmény 3x.

$$3x-2+x^{2}=2$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.

$$3x-2+x^{2}-2=0$$

Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -2 értéket. Az eredmény -4.

$$3x-4+x^{2}=0$$

Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.

$$x^{2}+3x-4=0$$

Az egyenlet megoldásához x^{2}+3x-4 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.

$$a+b=3 ab=-4$$

Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -4.

$$-1,4 -2,2$$

Kiszámítjuk az egyes párok összegét.

$$-1+4=3 -2+2=0$$

A megoldás az a pár, amelynek összege 3.

$$a=-1 b=4$$

Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.

$$\left(x-1\right)\left(x+4\right)$$

Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a x+4=0.

$$x=1 x=-4$$

A csoportosítással végzett tényezőkre bontás lépései

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+2,x-2,x^{2}-4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).

$$x-2+\left(x+2\right)x=2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és x.

$$x-2+x^{2}+2x=2$$

Összevonjuk a következőket: x és 2x. Az eredmény 3x.

$$3x-2+x^{2}=2$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.

$$3x-2+x^{2}-2=0$$

Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -2 értéket. Az eredmény -4.

$$3x-4+x^{2}=0$$

Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.

$$x^{2}+3x-4=0$$

Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.

$$a+b=3 ab=1\left(-4\right)=-4$$

Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -4.

$$-1,4 -2,2$$

Kiszámítjuk az egyes párok összegét.

$$-1+4=3 -2+2=0$$

A megoldás az a pár, amelynek összege 3.

$$a=-1 b=4$$

Átírjuk az értéket (x^{2}+3x-4) \left(x^{2}-x\right)+\left(4x-4\right) alakban.

$$\left(x^{2}-x\right)+\left(4x-4\right)$$

A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.

$$x\left(x-1\right)+4\left(x-1\right)$$

A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.

$$\left(x-1\right)\left(x+4\right)$$

Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a x+4=0.

$$x=1 x=-4$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+2,x-2,x^{2}-4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).

$$x-2+\left(x+2\right)x=2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és x.

$$x-2+x^{2}+2x=2$$

Összevonjuk a következőket: x és 2x. Az eredmény 3x.

$$3x-2+x^{2}=2$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.

$$3x-2+x^{2}-2=0$$

Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -2 értéket. Az eredmény -4.

$$3x-4+x^{2}=0$$

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$x^{2}+3x-4=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\left(-4\right)}}{2}$$

Négyzetre emeljük a következőt: 3.

$$x=\frac{-3±\sqrt{9-4\left(-4\right)}}{2}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.

$$x=\frac{-3±\sqrt{9+16}}{2}$$

Összeadjuk a következőket: 9 és 16.

$$x=\frac{-3±\sqrt{25}}{2}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.

$$x=\frac{-3±5}{2}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±5}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 5.

$$x=\frac{2}{2}$$

2 elosztása a következővel: 2.

$$x=1$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±5}{2}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: -3.

$$x=-\frac{8}{2}$$

-8 elosztása a következővel: 2.

$$x=-4$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=1 x=-4$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+2,x-2,x^{2}-4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).

$$x-2+\left(x+2\right)x=2$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és x.

$$x-2+x^{2}+2x=2$$

Összevonjuk a következőket: x és 2x. Az eredmény 3x.

$$3x-2+x^{2}=2$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.

$$3x+x^{2}=2+2$$

Összeadjuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.

$$3x+x^{2}=4$$

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$x^{2}+3x=4$$

Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}+3x+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=4+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}$$

A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.

$$x^{2}+3x+\frac{9}{4}=4+\frac{9}{4}$$

Összeadjuk a következőket: 4 és \frac{9}{4}.

$$x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{25}{4}$$

Tényezőkre x^{2}+3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}$$

Egyszerűsítünk.

$$x+\frac{3}{2}=\frac{5}{2} x+\frac{3}{2}=-\frac{5}{2}$$

Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.

$$x=1 x=-4$$