Megoldás a(z) m változóra
m=-3
m=8
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
m+24=\left(m-4\right)m
A változó (m) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -24,4. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk m-4,m+24 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(m-4\right)\left(m+24\right).
m+24=m^{2}-4m
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: m-4 és m.
m+24-m^{2}=-4m
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m^{2}.
m+24-m^{2}+4m=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4m.
5m+24-m^{2}=0
Összevonjuk a következőket: m és 4m. Az eredmény 5m.
-m^{2}+5m+24=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=5 ab=-24=-24
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -m^{2}+am+bm+24 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,24 -2,12 -3,8 -4,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -24.
-1+24=23 -2+12=10 -3+8=5 -4+6=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=8 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(-m^{2}+8m\right)+\left(-3m+24\right)
Átírjuk az értéket (-m^{2}+5m+24) \left(-m^{2}+8m\right)+\left(-3m+24\right) alakban.
-m\left(m-8\right)-3\left(m-8\right)
A -m a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(m-8\right)\left(-m-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) m-8 általános kifejezést a zárójelből.
m=8 m=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a m-8=0 és a -m-3=0.
m+24=\left(m-4\right)m
A változó (m) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -24,4. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk m-4,m+24 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(m-4\right)\left(m+24\right).
m+24=m^{2}-4m
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: m-4 és m.
m+24-m^{2}=-4m
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m^{2}.
m+24-m^{2}+4m=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4m.
5m+24-m^{2}=0
Összevonjuk a következőket: m és 4m. Az eredmény 5m.
-m^{2}+5m+24=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
m=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\left(-1\right)\times 24}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) 24 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-5±\sqrt{25-4\left(-1\right)\times 24}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
m=\frac{-5±\sqrt{25+4\times 24}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
m=\frac{-5±\sqrt{25+96}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 24.
m=\frac{-5±\sqrt{121}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 25 és 96.
m=\frac{-5±11}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
m=\frac{-5±11}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
m=\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-5±11}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 11.
m=-3
6 elosztása a következővel: -2.
m=-\frac{16}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-5±11}{-2}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: -5.
m=8
-16 elosztása a következővel: -2.
m=-3 m=8
Megoldottuk az egyenletet.
m+24=\left(m-4\right)m
A változó (m) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -24,4. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk m-4,m+24 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(m-4\right)\left(m+24\right).
m+24=m^{2}-4m
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: m-4 és m.
m+24-m^{2}=-4m
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m^{2}.
m+24-m^{2}+4m=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4m.
5m+24-m^{2}=0
Összevonjuk a következőket: m és 4m. Az eredmény 5m.
5m-m^{2}=-24
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 24. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-m^{2}+5m=-24
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-m^{2}+5m}{-1}=-\frac{24}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
m^{2}+\frac{5}{-1}m=-\frac{24}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
m^{2}-5m=-\frac{24}{-1}
5 elosztása a következővel: -1.
m^{2}-5m=24
-24 elosztása a következővel: -1.
m^{2}-5m+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=24+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}-5m+\frac{25}{4}=24+\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
m^{2}-5m+\frac{25}{4}=\frac{121}{4}
Összeadjuk a következőket: 24 és \frac{25}{4}.
\left(m-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{121}{4}
Tényezőkre m^{2}-5m+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m-\frac{5}{2}=\frac{11}{2} m-\frac{5}{2}=-\frac{11}{2}
Egyszerűsítünk.
m=8 m=-3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}