Megoldás a(z) R változóra
R=\frac{R_{1}R_{2}}{R_{1}+R_{2}}
R_{2}\neq 0\text{ and }R_{1}\neq 0\text{ and }R_{1}\neq -R_{2}
Megoldás a(z) R_1 változóra
R_{1}=-\frac{RR_{2}}{R-R_{2}}
R_{2}\neq 0\text{ and }R\neq 0\text{ and }R\neq R_{2}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
R_{1}R_{2}=RR_{2}+RR_{1}
A változó (R) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk R,R_{1},R_{2} legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: RR_{1}R_{2}.
RR_{2}+RR_{1}=R_{1}R_{2}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\left(R_{2}+R_{1}\right)R=R_{1}R_{2}
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel R.
\left(R_{1}+R_{2}\right)R=R_{1}R_{2}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(R_{1}+R_{2}\right)R}{R_{1}+R_{2}}=\frac{R_{1}R_{2}}{R_{1}+R_{2}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: R_{1}+R_{2}.
R=\frac{R_{1}R_{2}}{R_{1}+R_{2}}
A(z) R_{1}+R_{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) R_{1}+R_{2} értékkel való szorzást.
R=\frac{R_{1}R_{2}}{R_{1}+R_{2}}\text{, }R\neq 0
A változó (R) értéke nem lehet 0.
R_{1}R_{2}=RR_{2}+RR_{1}
A változó (R_{1}) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk R,R_{1},R_{2} legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: RR_{1}R_{2}.
R_{1}R_{2}-RR_{1}=RR_{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: RR_{1}.
\left(R_{2}-R\right)R_{1}=RR_{2}
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel R_{1}.
\frac{\left(R_{2}-R\right)R_{1}}{R_{2}-R}=\frac{RR_{2}}{R_{2}-R}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: R_{2}-R.
R_{1}=\frac{RR_{2}}{R_{2}-R}
A(z) R_{2}-R értékkel való osztás eltünteti a(z) R_{2}-R értékkel való szorzást.
R_{1}=\frac{RR_{2}}{R_{2}-R}\text{, }R_{1}\neq 0
A változó (R_{1}) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}