Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{2}{15}\approx -0,133333333
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x+10+\left(3x-1\right)\times 16=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,\frac{1}{3}. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 9x^{2}-6x+1,15x^{2}+25x-10,3x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)^{2}.
5x+10+48x-16=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x-1 és 16.
53x+10-16=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
Összevonjuk a következőket: 5x és 48x. Az eredmény 53x.
53x-6=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény -6.
53x-6=\left(5x+10\right)\left(3x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x+2.
53x-6=15x^{2}+25x-10
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5x+10 és 3x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
53x-6-15x^{2}=25x-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15x^{2}.
53x-6-15x^{2}-25x=-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 25x.
28x-6-15x^{2}=-10
Összevonjuk a következőket: 53x és -25x. Az eredmény 28x.
28x-6-15x^{2}+10=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10.
28x+4-15x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -6 és 10. Az eredmény 4.
-15x^{2}+28x+4=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=28 ab=-15\times 4=-60
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -15x^{2}+ax+bx+4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,60 -2,30 -3,20 -4,15 -5,12 -6,10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -60.
-1+60=59 -2+30=28 -3+20=17 -4+15=11 -5+12=7 -6+10=4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=30 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege 28.
\left(-15x^{2}+30x\right)+\left(-2x+4\right)
Átírjuk az értéket (-15x^{2}+28x+4) \left(-15x^{2}+30x\right)+\left(-2x+4\right) alakban.
15x\left(-x+2\right)+2\left(-x+2\right)
A 15x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(-x+2\right)\left(15x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=-\frac{2}{15}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+2=0 és a 15x+2=0.
5x+10+\left(3x-1\right)\times 16=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,\frac{1}{3}. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 9x^{2}-6x+1,15x^{2}+25x-10,3x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)^{2}.
5x+10+48x-16=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x-1 és 16.
53x+10-16=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
Összevonjuk a következőket: 5x és 48x. Az eredmény 53x.
53x-6=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény -6.
53x-6=\left(5x+10\right)\left(3x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x+2.
53x-6=15x^{2}+25x-10
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5x+10 és 3x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
53x-6-15x^{2}=25x-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15x^{2}.
53x-6-15x^{2}-25x=-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 25x.
28x-6-15x^{2}=-10
Összevonjuk a következőket: 53x és -25x. Az eredmény 28x.
28x-6-15x^{2}+10=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10.
28x+4-15x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -6 és 10. Az eredmény 4.
-15x^{2}+28x+4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-28±\sqrt{28^{2}-4\left(-15\right)\times 4}}{2\left(-15\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -15 értéket a-ba, a(z) 28 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-28±\sqrt{784-4\left(-15\right)\times 4}}{2\left(-15\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 28.
x=\frac{-28±\sqrt{784+60\times 4}}{2\left(-15\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -15.
x=\frac{-28±\sqrt{784+240}}{2\left(-15\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 60 és 4.
x=\frac{-28±\sqrt{1024}}{2\left(-15\right)}
Összeadjuk a következőket: 784 és 240.
x=\frac{-28±32}{2\left(-15\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1024.
x=\frac{-28±32}{-30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -15.
x=\frac{4}{-30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-28±32}{-30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -28 és 32.
x=-\frac{2}{15}
A törtet (\frac{4}{-30}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{60}{-30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-28±32}{-30}). ± előjele negatív. 32 kivonása a következőből: -28.
x=2
-60 elosztása a következővel: -30.
x=-\frac{2}{15} x=2
Megoldottuk az egyenletet.
5x+10+\left(3x-1\right)\times 16=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,\frac{1}{3}. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 9x^{2}-6x+1,15x^{2}+25x-10,3x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)^{2}.
5x+10+48x-16=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x-1 és 16.
53x+10-16=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
Összevonjuk a következőket: 5x és 48x. Az eredmény 53x.
53x-6=5\left(x+2\right)\left(3x-1\right)
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény -6.
53x-6=\left(5x+10\right)\left(3x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x+2.
53x-6=15x^{2}+25x-10
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5x+10 és 3x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
53x-6-15x^{2}=25x-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15x^{2}.
53x-6-15x^{2}-25x=-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 25x.
28x-6-15x^{2}=-10
Összevonjuk a következőket: 53x és -25x. Az eredmény 28x.
28x-15x^{2}=-10+6
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
28x-15x^{2}=-4
Összeadjuk a következőket: -10 és 6. Az eredmény -4.
-15x^{2}+28x=-4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-15x^{2}+28x}{-15}=-\frac{4}{-15}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -15.
x^{2}+\frac{28}{-15}x=-\frac{4}{-15}
A(z) -15 értékkel való osztás eltünteti a(z) -15 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{28}{15}x=-\frac{4}{-15}
28 elosztása a következővel: -15.
x^{2}-\frac{28}{15}x=\frac{4}{15}
-4 elosztása a következővel: -15.
x^{2}-\frac{28}{15}x+\left(-\frac{14}{15}\right)^{2}=\frac{4}{15}+\left(-\frac{14}{15}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{28}{15} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{14}{15}. Ezután hozzáadjuk -\frac{14}{15} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{28}{15}x+\frac{196}{225}=\frac{4}{15}+\frac{196}{225}
A(z) -\frac{14}{15} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{28}{15}x+\frac{196}{225}=\frac{256}{225}
\frac{4}{15} és \frac{196}{225} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{14}{15}\right)^{2}=\frac{256}{225}
Tényezőkre x^{2}-\frac{28}{15}x+\frac{196}{225}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{14}{15}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{256}{225}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{14}{15}=\frac{16}{15} x-\frac{14}{15}=-\frac{16}{15}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-\frac{2}{15}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{14}{15}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}