Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=8
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { 1 } { 8 } x ^ { 2 } - \frac { 3 } { 4 } x = 2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{8}x^{2}-\frac{3}{4}x=2
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
\frac{1}{8}x^{2}-\frac{3}{4}x-2=2-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
\frac{1}{8}x^{2}-\frac{3}{4}x-2=0
Ha kivonjuk a(z) 2 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{4}\right)±\sqrt{\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}-4\times \frac{1}{8}\left(-2\right)}}{2\times \frac{1}{8}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{8} értéket a-ba, a(z) -\frac{3}{4} értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{4}\right)±\sqrt{\frac{9}{16}-4\times \frac{1}{8}\left(-2\right)}}{2\times \frac{1}{8}}
A(z) -\frac{3}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{4}\right)±\sqrt{\frac{9}{16}-\frac{1}{2}\left(-2\right)}}{2\times \frac{1}{8}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{8}.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{4}\right)±\sqrt{\frac{9}{16}+1}}{2\times \frac{1}{8}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{2} és -2.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{4}\right)±\sqrt{\frac{25}{16}}}{2\times \frac{1}{8}}
Összeadjuk a következőket: \frac{9}{16} és 1.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{4}\right)±\frac{5}{4}}{2\times \frac{1}{8}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{25}{16}.
x=\frac{\frac{3}{4}±\frac{5}{4}}{2\times \frac{1}{8}}
-\frac{3}{4} ellentettje \frac{3}{4}.
x=\frac{\frac{3}{4}±\frac{5}{4}}{\frac{1}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{8}.
x=\frac{2}{\frac{1}{4}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{3}{4}±\frac{5}{4}}{\frac{1}{4}}). ± előjele pozitív. \frac{3}{4} és \frac{5}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=8
2 elosztása a következővel: \frac{1}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 2 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{4} reciprokával.
x=-\frac{\frac{1}{2}}{\frac{1}{4}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{3}{4}±\frac{5}{4}}{\frac{1}{4}}). ± előjele negatív. \frac{5}{4} kivonása a következőből: \frac{3}{4}: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=-2
-\frac{1}{2} elosztása a következővel: \frac{1}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{1}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{4} reciprokával.
x=8 x=-2
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{1}{8}x^{2}-\frac{3}{4}x=2
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{\frac{1}{8}x^{2}-\frac{3}{4}x}{\frac{1}{8}}=\frac{2}{\frac{1}{8}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 8.
x^{2}+\left(-\frac{\frac{3}{4}}{\frac{1}{8}}\right)x=\frac{2}{\frac{1}{8}}
A(z) \frac{1}{8} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{8} értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=\frac{2}{\frac{1}{8}}
-\frac{3}{4} elosztása a következővel: \frac{1}{8}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{3}{4} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{8} reciprokával.
x^{2}-6x=16
2 elosztása a következővel: \frac{1}{8}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 2 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{8} reciprokával.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=16+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=16+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=25
Összeadjuk a következőket: 16 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=25
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{25}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=5 x-3=-5
Egyszerűsítünk.
x=8 x=-2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}