Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{111}-6}{5}\approx 0,907130751
x=\frac{-\sqrt{111}-6}{5}\approx -3,307130751
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { 1 } { 3 } x ^ { 2 } + \frac { 4 } { 5 } x = 1
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{3}x^{2}+\frac{4}{5}x=1
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
\frac{1}{3}x^{2}+\frac{4}{5}x-1=1-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
\frac{1}{3}x^{2}+\frac{4}{5}x-1=0
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-\frac{4}{5}±\sqrt{\left(\frac{4}{5}\right)^{2}-4\times \frac{1}{3}\left(-1\right)}}{2\times \frac{1}{3}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{3} értéket a-ba, a(z) \frac{4}{5} értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\frac{4}{5}±\sqrt{\frac{16}{25}-4\times \frac{1}{3}\left(-1\right)}}{2\times \frac{1}{3}}
A(z) \frac{4}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\frac{4}{5}±\sqrt{\frac{16}{25}-\frac{4}{3}\left(-1\right)}}{2\times \frac{1}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{3}.
x=\frac{-\frac{4}{5}±\sqrt{\frac{16}{25}+\frac{4}{3}}}{2\times \frac{1}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{4}{3} és -1.
x=\frac{-\frac{4}{5}±\sqrt{\frac{148}{75}}}{2\times \frac{1}{3}}
\frac{16}{25} és \frac{4}{3} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\frac{4}{5}±\frac{2\sqrt{111}}{15}}{2\times \frac{1}{3}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{148}{75}.
x=\frac{-\frac{4}{5}±\frac{2\sqrt{111}}{15}}{\frac{2}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{3}.
x=\frac{\frac{2\sqrt{111}}{15}-\frac{4}{5}}{\frac{2}{3}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{4}{5}±\frac{2\sqrt{111}}{15}}{\frac{2}{3}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -\frac{4}{5} és \frac{2\sqrt{111}}{15}.
x=\frac{\sqrt{111}-6}{5}
-\frac{4}{5}+\frac{2\sqrt{111}}{15} elosztása a következővel: \frac{2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{4}{5}+\frac{2\sqrt{111}}{15} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{3} reciprokával.
x=\frac{-\frac{2\sqrt{111}}{15}-\frac{4}{5}}{\frac{2}{3}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{4}{5}±\frac{2\sqrt{111}}{15}}{\frac{2}{3}}). ± előjele negatív. \frac{2\sqrt{111}}{15} kivonása a következőből: -\frac{4}{5}.
x=\frac{-\sqrt{111}-6}{5}
-\frac{4}{5}-\frac{2\sqrt{111}}{15} elosztása a következővel: \frac{2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{4}{5}-\frac{2\sqrt{111}}{15} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{3} reciprokával.
x=\frac{\sqrt{111}-6}{5} x=\frac{-\sqrt{111}-6}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{1}{3}x^{2}+\frac{4}{5}x=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{\frac{1}{3}x^{2}+\frac{4}{5}x}{\frac{1}{3}}=\frac{1}{\frac{1}{3}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{\frac{4}{5}}{\frac{1}{3}}x=\frac{1}{\frac{1}{3}}
A(z) \frac{1}{3} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{3} értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{12}{5}x=\frac{1}{\frac{1}{3}}
\frac{4}{5} elosztása a következővel: \frac{1}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{4}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{3} reciprokával.
x^{2}+\frac{12}{5}x=3
1 elosztása a következővel: \frac{1}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{3} reciprokával.
x^{2}+\frac{12}{5}x+\left(\frac{6}{5}\right)^{2}=3+\left(\frac{6}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{12}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{6}{5}. Ezután hozzáadjuk \frac{6}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{12}{5}x+\frac{36}{25}=3+\frac{36}{25}
A(z) \frac{6}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{12}{5}x+\frac{36}{25}=\frac{111}{25}
Összeadjuk a következőket: 3 és \frac{36}{25}.
\left(x+\frac{6}{5}\right)^{2}=\frac{111}{25}
Tényezőkre x^{2}+\frac{12}{5}x+\frac{36}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{6}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{111}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{6}{5}=\frac{\sqrt{111}}{5} x+\frac{6}{5}=-\frac{\sqrt{111}}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{111}-6}{5} x=\frac{-\sqrt{111}-6}{5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{6}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}